Világgazdaság
A hét legerősebb nemzetközi vonatkozású gazdasági híre az írek kimentése volt, hiába lehetett már sejteni előre. A szigetország 85 milliárd eurónyi keretet kap, ezzel párhuzamosan egy középtávú megtakarítási tervet tett le az asztalra. A 15 milliárd eurós program részét képezi az ÁFA-emelés, közszféra leépítés, valamint a szociális kiadások levágása is. Az EU legalacsonyabb vállalati adóterhelésének változtatása azonban szóba sem került, mintegy jelezve, az ír kormány továbbra is fenn akarja tartani a korábban hosszú ideig működő gazdasági modellt. Az írek a működőképesség eléréséhez parametrikus változtatásokat hajtanak végre, de nem paradigmatikusakat. És ebből a szempontból a terv tökéletesen egyezik a görög válságot követő kiigazítási intézkedésekkel. Miért (durván) fele akkor az ír kockázati felár a görögének? Azt a különbséget fontos látni, hogy míg Görögországban a krízis az állami gyökerű, addig Írországban bankrendszeri (ezt jól mutatja egy friss adat, mely szerint az ír bankok az éves GDP több mint 60 százalékában vannak az EKB intézkedéseire szorulva).
A Raiffeisen elemzői úgy gondolják, ez egy lényeges különbség, és éppen ezért véljük úgy, hogy a görög állam évek múlva sem lesz képes adósságát fenntarthatóvá tenni csőd nélkül, míg az írek esetében a nemzetközi segítség elegendő lesz a talpraálláshoz. Az ír modell ugyanis működőképes, más országokban is az. A címlapot elfoglaló ingatlanpiaci turbulenciák mellett a szigetország versenyképességi szempontból a világ élvonalába tartozó, export-orientált gazdasággal rendelkezik továbbra is. Ez pedig biztosítja majd, hogy a bankrendszer kitisztulásával újra lendületet vegyen a gazdaság, és ki tudja nőni a jelenleg aggasztóan emelkedő adósságot. Amíg a görögök kimentése leginkább politikailag motivált volt az EU részéről, az írek kimentése racionális is.
Magyar gazdaság
A hazai politikai kockázatok egy újabb fejezetéhez érkeztünk az elmúlt héten, miután a kormány nyilvánosságra hozta, hogy miként kívánja államosítani a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat. A kormány nem bízza a véletlenre és a 2800 milliárdos (a hazai GDP 10 százalékát kitevő) megtakarításokat teljes mértékben be kívánja kebelezni. Ebből jövőre 530 milliárd, 2012-ben pedig további 250 milliárd forintot szándékoznak folyó nyugdíjkifizetésekre fordítani. A tervezett intézkedés egybevág a kormányzat korábban bejelentett elképzeléseivel, ennek ellenére meglepte a piacokat, jelentős állampapír-piaci hozamemelkedésben és forintgyengülésben lecsapódva.
Emellett a Költségvetési Tanács megszűntetése, és a Monetáris Tanácsot érintő változtatás - amely szerint a márciusban lejáró mandátumú tagok helyére a parlament gazdasági bizottsága jelölne új tagokat – szintén negatív üzenetet hordoz.
A hazai fejleményeket követően a Fitch jelezte, hogy év végéig dönt a magyar adósság-besorolásról (az intézet negatív kilátást tart érvényben, amely leminősítésre utal), a Moody's pedig korábban november végére ígérte a hazai leminősítési felülvizsgálat eredményét. A Moody's leminősítésére jó esélyt látunk, mivel a költségvetés hosszú távú egyensúlya továbbra is csak az ígéretek szintjén biztosított, és a hitelminősítő változatlanul három fokozattal magasabb besorolást tart érvényben, mint az S&P. A Moody's feltételezhető leminősítése, illetve annak indoklása ugyan nem jelent majd érdemi új információt, a hazai eszközök azonban ennek ellenére - átmenetileg – további nyomás alá kerülhetnek.
Az előttünk álló hét legfontosabb eseménye az MNB hétfői kamatdöntő ülése lesz, amelyen nem tartanánk indokoltnak változtatást, azonban nem zárható ki, hogy a jegybankárok egy 25 bázispotos kamatemelés mellett döntenének, a megnövekedett hazai politikai és inflációs kockázatokra hivatkozva. Emellett az MNB inflációs jelentése is napvilágot lát.
Nemzetközi piacok
A Hálaadással tarkított héten a szokásosnál is alacsonyabb forgalom mellett zajlott a kereskedés, ahol az 1200-as szinten továbbra is bevehetetlennek bizonyultak. Az ír probléma mellett a koreai feszültség is hátráltatta az emelkedést. Az S&P 500-as alját a 200 hetes mozgóátlag támasztja. Az index három hete alacsonyabban zár, amire legutoljára augusztusban volt példa. A négy napos hétvégéből visszatérő kereskedők leginkább a Fekete Péntek bevásárlási adatira lesznek kíváncsiak.
Konjunktúra és munkaerőpiaci adatok is tarkítják majd az év utolsó hónapjának első kereskedési napjait. A kisbefektetőknek elég volt a hét elején tapasztalt visszaesés, hogy újra extrém pozitív színben lássák a jövőt. Immár 12 hete a hosszú távú átlag felett tartózkodik az index. A befektetési tanácsadók optimizmusa az előző heti szintén több éve nem látott szintekről csak minimálisan csökkent. A heti szinten belföldi részvényalapokból újra áramlott ki a pénz, de a kötvényalapokból is, amire nem volt példa közel két éve. A SEC által végzett széleskörű bennfentes kereskedési vizsgálat is segített abban, hogy a kockázati illetve magántőke társaságokra vonatkozó törvény újra napirendre kerüljön. Az új szabályozás értelmében regisztráltatni kell magukat és SEC vizsgálatoknak kell alávetniük magukat. Ha jogerőre emelkedik a törvény, akár erőteljesebb átpozícionálást is eredményezhet a részvénypiacokon.
Összességében nem történtek érdemi elmozdulások a nemzetközi piacokon, a piaci hangulatot némileg borzolták az Írországgal kapcsolatos aggodalmak illetve a koreai határvillongások, de nem beszélhetünk érdemi változásról. A jövő héten várhatóan némileg háttérbe szorulnak az európai problémák és több figyelmet kaphatnak a makroadatok, miután az előttünk álló héten publikálják a legfajsúlyosabb adatokat, mint a beszerzési menedzser index vagy az átfogó munkaerőpiaci riport. Az általunk bechmarknak használt S&P-ben továbbra is a 1175-1230-as sáv lehet az irányadó, egy hajszállal nagyobb esélyt látunk rá, hogy lefelé fog kitörni a piac valamelyest. Erre most játszani azonban nem érdemes még, érdemi pozícióépítéseket csak a sávszélek környékén ajánlunk.
Magyar tőzsde
Annál mozgalmasabb hetet tudhatunk magunk mögött a hazai piacon. Jelentős zuhanással válaszolt a hazai tőzsde a szerdán bejelentett kormányzati intézkedésekre, amelyek meg kívánják szüntetni a kötelező magánnyugdíj pénztári rendszert. A lépéseknek a kieső kereslet és az eszközlikvidálások miatt növekvő eladói nyomás várható hatásain (amely azért a vezető papírok esetében nem tekinthető drámainak figyelembe véve az MNYP-k kezén lévő mennyiséget és a várható időbeni eloszlást is figyelembe véve) messze túlmutató következményei lehetnek.
A hazai eszközök további súlyt veszíthetnek a portfoliókban, ahogyan a csütörtöki és pénteki napon is egyértelműen portfolió likvidálásokat láthattunk. Fundamentális szempontból több részvény is már kedvező szinten van, melyben hosszabb távra befektetőknek érdemes lehet a felhalmozáson gondolkodni. A péntek délutáni napon belüli erősödést is figyelembe véve a Raiffeisen elemzői úgy gondolják, hogy a jelenlegi szintek egyelőre megálljt parancsolhatnak a zuhanásnak feltéve, hogy a nemzetközi piacokon sem alakul ki jelentősebb eladási hullám, amelyre most nem számítanak, illetve nem lesz több negatív hatású kormányzati bejelentés. Jelen pillanatban azonban ez a legnagyobb bizonytalansági faktor, és igazából a megnövekedett országkockázati faktor az, ami a befektetőket ilyen méretű eladásra ösztönzi, semmint az MNYP-ben felhalmozott részvények esetleges elhúzódó értékesítése.
Az OTP-ben a pénteki napot követően a 4800-as támasz megerősítésre került az elemzők vélemények szerint, 5050 felett lehetnénk némileg optimistábbak. Azonban ez az a papír, amely a leginkább ki van téve mind a nemzetközi bizonytalanságoknak, mind a hazai eseményeknek, így inkább most érdemes távol maradni a papírtól, bár nem annak fundamentumai miatt.
A MOL-ban rövid távon a 18600-as szint lehet némi támasz, amennyiben azonban vissza tudná küzdeni magát 19000 fölé, ahogyan erre a Raiffeisennél számítanak, már valamelyest optimistább kép tárulhatna elénk. Figyelembe véve a cég fundamentális értékét, a jelenlegi árszinteken ezt a papírt már érdemes gyűjtögetni. Jelentős veszteségeket szenvedett el a Richter is, melyet egyáltalán nem indokolnak a cég fundamentumai. A 44000 körüli támaszok (immáron ellenállás) elesése után, 42700-nál talált némi támaszra. Várakozásunk szerint hamarosan visszatérhet 44400 fölé, de ilyen ütés után középtávon a 45-46000-es szint elérése lehet a maximum. Hosszabb távra tekintve ez a másik papír, amelyet vételre ajánlunk. A kisebbik gyógyszergyártó Egis egészen 19000-ig zuhant, amíg azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a K+F költségeik miatt fennálló adókedvezményüket visszavonják, mely a cég eredményének nagyságrendileg 13-14 százalékát érinthetné, addig nem érdemes vételekkel próbálkozni még ezen a szinten sem. Felfelé a 20000 az ellenállás.
Erős kérdőjel az MTelekom, ebben a piaci viharban is kitartott az 550-es kulcstámasz végül, azonban a nyugdíjpénztári likvidálásoknak a legnagyobb vesztese lehet. Egyelőre itt is inkább semleges pozíciót ajánlunk.
mfor.hu
