Egyrészt minden felhasználó racionalizált, alkalmazkodott a megugró árakhoz (lásd pl. az új, kisfogyasztású benzinmotorok terjedése, LED-ek, hőszigetelés), másrészt recessziós környezet van, tehát a kereslet nem nő/visszaesik. Eközben hatalmas új kapacitások nyíltak-nyílnak (pl. palagáz-forradalom, mongol, ausztrál, stb. bányák nyitása) tehát a kínálat nő.
Hacsak nem alakul ki extrém inflációs környezet (egyelőre ennek nincs sok jele, legalábbis rövid-középtávon) a nyersanyagok nem jelentenek igazán jó befektetési lehetőséget - ellentétben az előző 10 évvel. Azonban ha nem emelkedik tovább a nyersanyagok ára (éppúgy, mint a 70-es évek ársokkja utáni dezinflációs 80-as években is végig oldalazott), akkor a nyersanyagorientált országok gazdaságai bajba kerülhetnek, politikai rendszerei meginoghatnak.
A téma kapcsán jó cikk:
//gurulohordo.blog.hu/2013/04/11/bukhat_az_olaj_kozponti_bankja
és ezen belül is jó ábra:
//www.businessinsider.com/breakeven-oil-prices-2012-6
Egészen elképesztően magas olajárakra rendezkedtek be az eddig az olajboomból jólétet és szavazói hallgatást vásárló rezsimjei, de lassan ütött az órájuk. Az oroszok költségvetése mára (szemben a pár évvel ezelőtti 20-25 dollárral) 115 dolláros olajárral van csak egyensúlyban, s bár a korábbról felhalmozott tartalékaikból még pár évig költhetnek, hamarosan szembe kell majd nézniük a rideg valósággal: olajon, fegyvereken és korrupción kívül más exportcikkük nincs, és ez meg fogja rengetni a Putyin-rendszert. Ugyanez igaz Venezuelára, ahol az elmúlt 10 év hatalmas olajáremelkedése ellenére már most a tönk szélére került a hagymázas szocialista rendszer, növekedés nincs, infláció annál inkább, folyamatos leértékelődési nyomás. Itt is hamarosan kiborul a bili.
Ami azonban számomra a legmegdöbbentőbb, az az, hogy a szaúdiak is úgy felfuttatták a költekezést (meg a lakosságot), hogy 78 dolláros olajár alatt költségvetési deficitjük lenne. Az "ultimate" olajkirályság is ide jutott? Elképesztő. Márpedig, mivel a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján a nyersanyagárak felfutásának valószínűleg vége, nagy valószínűséggel számíthatunk arra, hogy a nyersanyagtermelő, a szektornak nagy kitettséggel rendelkező országokban bajok lesznek: megszorítások, bankválságok, devizakrízisek, politikai válságok. Ide tartozik a fenti olaj/gázdiktatúrákon kívül Dél-Afrika, Brazília, de például a fejlett Ausztrália is. A feltörekvő országok közül tehát jónéhány. Ezeknél szerintem a KEU régió országai is jobb befektetési lehetőségeket tartogatnak, de az igazán nagy növekedés valószínűleg a fekete-afrikai térségtől várható.
Aki tehát az emerging világon belül akar befektetni, annak valószínűleg érdemes szelektálnia, és a nyersanyagtermelők helyett más országokra összpontosítani...
