A BCA Research szakértői az ázsiai országok kilencvenes évekbeli válságához hasonlították hazánk jelenlegi helyzetét. Éppen ezért szerintük még nem érte el mélypontját a forint, mely a tavaly nyári csúcs óta 25 százalékot bukott az euróval szemben. "1997-98-ban Ázsiában egyes országok devizái akár 50 százalékos gyengülést is produkáltak, ezek alapján pedig a forint esetében is elképzelhető további 20 százalékos leértékelődés" - hangsúlyozza az elemzés.
A független elemzőcég szakemberei szerint Magyarország azzal tudna legjobban beavatkozni, ha jelentősen növelné megtakarításait, hogy ki tudja fizetni devizaadósságait. A mostani helyzetet ugyanis elsősorban az okozta, hogy az ország és a magyar lakosság nagyrészt devizában adósodott el. A jelenlegi világgazdasági környezetben azonban a további megtakarítások lefelé nyomnák a nemzeti deviza árfolyamát, az alapkamat pedig emelkedne. Ebből következik, hogy a mostani szituációban egy esetleges kamatemelésre sem reagálna erősödéssel a forint.
Még nem vagyunk túl a nehezén
A BCA Research elemzői felelevenítik a magyar gazdaság "eredményeit": a forint tavaly nyár óta 25 százalékot bukott az euró ellenében, az állampapírpiaci hozamok 12 százalék környékére emelkedtek, míg a kamatfelár 500 bázispontra nőtt. Szerintük a legfontosabb kérdés, beárazta-e már a piac a legrosszabbat, vagy a neheze még hátravan.
Ezt a kérdést rögtön meg is válaszolják: szerintük ezek az értékek még nem érték el csúcsukat, így például a forint esetében további gyengülésre számítanak. A szakértők úgy vélik, hogy ha hazánk növelné megtakarításait, akkor az a gazdaság növekedésére is negatív hatással lenne.
A fentiek miatt a BCA Research azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy tartózkodjanak a magyar részvény- és kötvénypiacoktól.
Eddig mindig bejött a kamatemelés
A BCA elemzői szerint a jelenlegi helyzetet - a magyar lakosság devizában történő eladósodása mellett - az okozta, hogy a jegybank az utóbbi években merev politikát folytatott.
A cég szakemberei megemlítik, hogy mindig segített a kamatemelés az utóbbi években, amikor gyengülésnek indult a forint, ezt szemlélteti az alábbi ábra. Most azonban ez sem lenne megoldás.
A korábbi kamatemelések odáig vezettek, hogy az MNB alapkamata jelenleg jóval magasabb, mint amit a fundamentumok indokolnának, többek között ezért sem vezetne most eredményre egy újabb emelés. Az utóbbi napokban a jegybank ismét úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesz a forint védelme érdekében, ezért került előtérbe egy újabb esetleges kamatemelés.
Magyarország pénzügyi és gazdasági dinamikája kísértetiesen hasonlít az ázsiai és a latin-amerikai országokban a nyolcvanas és a kilencvenes években tapasztalt helyzethez - olvasható az elemzésben. Ott is a kamatok emelését tekintették az egyik fő eszköznek a valutaválságok idején, azonban később bebizonyosodott, hogy ez hibás feltételezés, és most félő, hogy ezeket a hibákat Magyarország is elköveti - folytatódik a szöveg.
A BCA elemzői szerint ugyanis a kamatok emelése csak oda vezetne, hogy a magyar alapkamat még sokkal magasabb lenne, mint a nemzetközi ráták. Ez pedig arra ösztönözné a lakosságot, hogy devizában vegyen fel hitelt, holott a túlzott eladósodás volt az egész helyzet kiindulópontja.
Az elemzők szerint az exportösztönzés sem lehet kivezető út hazánk számára, mivel a jelenlegi világgazdasági helyzetben jelentősen visszaesett a magyar termékek iránti kereslet az Európai Unióban. Éppen ezért addig nem is fog javulni az export, amíg Európa nem tér magához. Ezt támasztja alá a KSH által csütörtökön közölt adat is, mely szerint februárban 31 százalékkal zuhant az export az egy évvel korábbi szinthez képest.
A fentiek miatt a BCA elemzői úgy vélik, hogy további forintleértékelődésre kell számítani. "1997-98-ban az ázsiai válság idején egyes nemzeti valuták 50 százalékkal is gyengültek, Magyarország mostani helyzete pedig nagyon hasonlít arra a szituációra. Ez azt jelentheti, hogy még további 20 százalékos gyengülés is elképzelhető a forint esetében" - áll az elemzésben.
Mi lehet a megoldás?
A kutatóintézet szakemberei szerint az egyetlen megoldás, hogy hazánknak emelnie kell megtakarításait, illetve elő kell segíteni, hogy az emberek devizahiteleiket átválthassák forinthitelekre kedvező feltételekkel. Jelenleg ugyanis a háztartások hiteleinek több mint 60 százaléka devizában van.
"A hitelek bedőlésének kockázata miatt szükség lehet egy megállapodásra a magyar kormány és a nyugat-európai bankok között, így közösen segíthetnek átstrukturálni a hiteleket" - olvasható a dokumentumban.
Mindezek mellett az alapkamat valószínűleg továbbra is magasan fog maradni, sőt még emelkedhet is a megtakarítások miatt.
Ugyanakkor a BCA elemzése sötét képet fest a magyar gazdaság következő két évéről: "Ha 3 százalékos gazdasági visszaeséssel és 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolunk, akkor 2010 végére 90-100 százalékra emelkedhet a magyar államadósság a GDP-hez viszonyítva" - olvasható az elemzésben.
A 10 százalékos eltérés amiatt lehet, hogy a negatívabb forgatókönyv szerint a GDP 10 százalékára lesz szükség ahhoz, hogy a kormány stabilizálja a magyar bankrendszert. Ezek az alapfeltevések egy kivétellel meg is felelnek a kormány elképzeléseinek: a kabinet jelenleg 3 százalék alatti költségvetési hiányt vár már az idei évre is - az 5 százalékos becslés viszont talán kicsit túlzás.
