A várakozások arról szóltak, hogy 7 százalékon hagyja az irányadó rátát az MNB Monetáris Tanácsa, de néhány szakember szerint már indokolt lenne egy vágás. Korábban a döntéshozók rendre úgy nyilatkoztak, hogy csak akkor képzelhető el az enyhítés, ha tartósan javul hazánk kockázati megítélése és az inflációs várakozások.
Az elmúlt hónapokban már látszott, hogy a jegybankban is egyre nagyobb lett a megosztottság, hiszen júniusban például még csak egy MT-tag szavazott a kamatcsökkentésre, majd a múlt hónapban már ketten érezték úgy, hogy megérett a helyzet egy vágásra. Az elemzők többsége előzetesen úgy gondolta, hogy akkor kezdődhet egy kamatcsökkentési ciklus, ha megszületik a megállapodás az EU-val és az IMF-fel egy újabb készenléti hitelkeretről, akkor ugyanis megnyugodna a piac.A jelek szerint most merészebb volt a jegybank.
„Kisebb meglepetésre 2010 tavasza után először kamatot vágott az MNB. Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv" - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere
A szakember szerint a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF-megállapodás hiányában hazánk kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti.
A döntés után hirtelen 281 fölé gyengült a forint az euróval szemben, most 280-nál áll az árfolyam.
"Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna. Ezért egyelőre nem számítunk a kamatcsökkentés folytatására, amire az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. A forint árfolyama annak ellenére gyengült a kamatdöntés hatására, hogy a pénzpiacok már árazták a kamatcsökkentést, így amennyiben a jegybanki kommentár megerősíti, hogy a kamatcsökkentési sorozat folytatása egyelőre nem várható, a forint árfolyama is visszakorrigálhat. Az év végéig további 25bp-os kamatcsökkentésre számítunk, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,5 százalékos alapkamatra számítunk. Ezt a jövő év első felében további 50bp-os kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat" - mondta a döntés után Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A döntés hátteréről délután háromkor sajtótájékoztatót tart Simor András, az MNB elnöke. Az eseményről szokás szerint az mfor.hu is tudósít.
mfor.hu
