A Fed elnök Ben Bernanke a hét végén utazik Jackson Hole-ba, a bank éves szimpóziumára. Közben egyre inkább úgy tűnik, hogy újabb mennyiségi lazításra (központi banki kötvényvásárlásra) lehet szükség ahhoz, hogy az amerikai gazdaság ne csússzon vissza a recesszióba. A Fed Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) legutóbbi ülésén hozott döntése, miszerint legalább 2013 közepéig nem nyúlnak az irányadó kamathoz, nem tudott kellő bizalmat adni a befektetőknek és kereskedőknek. A gazdasági növekedés visszaesése ugyanis arra késztette az Obama adminisztrációt, hogy a költségvetési deficit csökkentésével foglalkozzon, miközben az európai növekedést is az adósságválság fékezi.
A Fed elnökének és a bizottság tagjainak igen körültekintően kell eljárniuk az újabb monetáris politikai élénkítés (az immár harmadik mennyiségi lazítás, QE3) szükségességének megítélésében.
A legutóbbi (második) lazítási program, melynek során a Fed 600 milliárd dollár értékben vásárolt értékpapírokat, csak két hónappal ezelőtt ért véget, és nem igazán tudta fellendíteni a növekedést. A programot egyúttal heves kritikák is érték, nem csak Amerikában, hanem a külföldi hitelezők részéről is, akiktől nagymértékben függ az ország. A monetáris politika irányvonala miatt a jegybank berkein belül is erősödtek az ellenérzések, és több állami Fed elnök is aggodalmának adott hangot a kamatok befagyasztására vonatkozó legutóbbi döntés után. Közülük a Philadelphiai Fed elnök Charles Plosser lépett fel a leghatározottabban, Plosser ugyanis kijelentette, hogy: "A problémáink csak nehezen orvosolhatók a monetáris politika eszközeivel." Ebben van némi igazság. Mivel azonban a költségvetési politika, Washington teketóriázása miatt gyakorlatilag irányíthatatlanná vált, így a Fed sem engedheti meg magának, hogy tétlenül nézi, ahogy a gazdaság tovább merül a mocsárban.
A további kötvényvásárlással kapcsolatos döntés során, Bernanke csapatának nem szabad megfeledkeznie egy másik fontos tényezőről, mégpedig az inflációról. A legutóbbi mennyiségi lazítás előtt a Fed részben azzal indokolta döntését, hogy a kötvényvásárlásra azért volt szükség, hogy ezzel akadályozzák meg a fenyegető deflációt. A maginfláció (teljes infláció mínusz energia és élelmiszer) jelenleg nem sokkal 2 százalék alatt mozog és fokozatosan növekszik, úgy tűnik tehát, hogy a legutóbbi lazítás valóban hozzájárulhatott a defláció elkerüléséhez.
A Fed döntéshozói valószínűleg azzal is tisztában vannak, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen enyhültek a pénzügyi kondíciók. A tízéves államkötvény hozamát legutóbb 2 százalék alatt jegyezték (négy hónappal ezelőtt még 3,5% volt), mely az elmúlt hat évtized legalacsonyabb értéke! Ugyanakkor az olaj ára is megközelítette a hat hónapos mélypontot, és a dollár árfolyama is esik.
Bernankének meg kellene fontolnia, hogy nem lenne-e ésszerűbb ezúttal más eszközöket is elővenni a monetáris politikai szerszámosládából. Például felvethetné a Fed vagyonmérlegén tartott kincstárjegyek futamidejének meghosszabbítását, annak reményében, hogy ez lejjebb viszi majd a hosszú távú kamatokat, vagy akár arra is elkötelezheti magát, hogy hosszabb ideig fenntartja a bank masszív vagyonmérlegét. A Fed akár a banknál tartott többlettartalékokra felszámított kamatok csökkentésén is elgondolkodhatna. Azonban a befektetők által, az elmúlt hetekben tanúsított rendkívüli feszültség miatt úgy tűnik, hogy a tőkeinjekciót leszámítva, minden egyéb intézkedés, csak egy újabb pánikszerű eladási hullámhoz vezetne. Sőt már számos tudósító is úgy látja, hogy a kötvényhozamok aktuális értéke már magában előreveti azt a várakozást, hogy a Fed hajlandó lesz belemenni az újabb félbillió dolláros kötvényvásárlásba. Ahogy tavaly is láthattuk, az erre vonatkozó döntés akár már pénteken – a Jackson Hole-ban tartott tárgyalás után – is megszülethet. Amennyiben Bernanke további mennyiségi lazítás mellett dönt, úgy az biztos nem fog segíteni a dollárnak.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
