Az Európai Központi Bank az eddigi szinten tartotta, míg a Bank of England 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábát. Az elemők szerint a két intézmény ellentétes filozófiával kezeli a jelenlegi helyzetet.
Hasonló gondokkal szembesül az Európai Központi Bank és a Bank of England is, ám e két bank várhatóan ellentétes úton halad, eltérő következtetésekre, döntésekre jutott a csütörtöki kamatdöntő tanácskozásán.
A Bank of England a korábbi 5,5 százalékról 5,25 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat, három hónapon belül a második kamatvágást hajtva végre, mivel az a szándéka, hogy lendületbe hozza a lassuló brit gazdaságot. Mervyn King bankkormányzó ugyanakkor elismerte, hogy a banknak "nehéz egyensúlyozó műveletet" kell véghezvinnie, mivel a magasabb energia-és élelmiszerárak és a font gyengülése miatti inflációs nyomás ellentétes intézkedést igényelne. A szakértők biztosra veszik, hogy a növekedés gyorsítása kap elsőbbséget, azután, hogy a Federal Reserve szeptember óta öt alkalommal is mérsékelte a kamatszintet.
A frankfurti Európai Központi Bank most is ellenállt a globális világgazdaságból érkező megrázkódtatásoknak, nem szállította le a jelenlegi 4 százalékos irányadó kamatot. A szakértők szerint az EKB-nak idővel azonban meg kell hajolnia a kívülről eredő nyomás előtt és még az idén le kell szállítania a kamatszintet. Ennek az alapja az, hogy az eurózóna (amely a 318 millió lakost tömörít, 15 országra terjed ki és a világ bruttó hazai termékének 15 százalékát adja) szorosan kötődik az amerikai gazdasághoz, tehát annak lassulása az Atlanti-óceán innenső partján is érezhető hatásokat kelt.
Az EKB most sem követte a Fed határozott intézkedéseit, és más események sem módosították a helyzetértékelését. Az infláció az eurózónában januárban 3,2 százalékos drágulással rekordot döntött, az euró bevezetése óta a legmagasabb ütemben nőtt és messze meghaladta az EKB által irányadónak tekintett 2 százalékos küszöböt.
Ugyanakkor legalább ekkora aggodalomra ad okot az Eurostat jelzése arról, hogy az üzleti és a fogyasztói bizalom két év óta a mélypontjára esett az eurózónában. Ez a stagfláció kialakulásának, vagyis a magas áremelkedéssel együtt járó stagnálásnak a lehetőségre utal. Az EKB egyelőre nagyobb veszélyt tulajdonít a másodlagos inflációs hatásoknak, vagyis a szakszervezetek oldaláról kiinduló béremelési követeléseknek.
