Megbukott Sarkozy és a görög megszorítások
A hétvégén két európai országban tartottak kulcsfontosságú választásokat: Franciaországban megbukott a korábbi elnök Nicolas Sarkozy, míg Görögországban a korábbi kormánykoalíció maradt kisebbségben. Utóbbi helyen főleg a radikális pártok előretörésének volt köszönhető a kormány térvesztése.
Előzetesen sokan attól tartottak, hogy Sarkozy bukásával egyik legfontosabb szövetségesét veszíti el Angela Merkel német kancellár, hiszen a baloldali Francois Hollande már előre bejelentette, hogy több uniós szerződést, például az idén tavasszal elfogadott stabilitási paktumot is újratárgyalná, hogy abba bekerüljön egy növekedésösztönzésről szóló passzus. A hírek szerint az új elnök már vasárnap este egyeztetett Merkellel.
Elsőre megijedtek a piacok
A vasárnapi választások lezárultával hétfő reggel negatív reakció mutatkozott a nemzetközi piacokon, az euró rögtön 1,30 környékére esett a dollárral szemben. Délelőtt 1,3005-nél állt a keresztárfolyam, vagyis a közös európai valuta bő fél százalékot veszített. Ezzel összhangban a forint is kismértékben visszaesett, 287 körül állt az euró árfolyama.
A részvénypiacokon is negatív volt az első reakció, a frankfurti DAX index a nap első felében 1,62 százalékkal állt pénteki záróértéke alatt, míg a francia CAC 40 1,14 százalékos mínuszban volt. Itthon a BUX 1,25 százalékkal gyengült, a hangulatromlás miatt elsősorban az OTP esett vissza. A bankpapírok árfolyama 2,5 százalékos esés után 3660 forinton állt hétfő délelőtt.
Nem lesz komoly földindulás
"A görögöknél néhány szélsőséges párt valóban euróellenességgel kampányolt a választás előtt, de kormányra kerülve ők is rá fognak jönni, hogy az eurózónából való kilépés nem reális alternatíva" - véli Kuti Ákos. Az Equilor elemzője szerint a következő napokban még maradhat a bizonytalanság, mivel jövő csütörtökig kell kormányt alakítani Athénben, ha nem sikerül, akkor jöhet az újabb választás.
"Hollande győzelme az első forduló után már borítékolható volt, nem okozott meglepetést. Az új kormány miniszterei piacbarátnak tűnnek, vagyis van esély arra, hogy az elnök is hasonló lesz" - vélekedik a francia elnökválasztás eredményével kapcsolatban a szakember. Szerinte a legnagyobb kérdés az lesz, hogy megmarad-e a tandem a németekkel, vagy Hollande egyfajta ellenpólust próbál képezni Franciaországban. "Mivel közösek az érdekek, ezért inkább az első verzióra lehet számítani" - teszi hozzá.
Kuti szerint a tavasszal elfogadott fiskális paktum esetleges újratárgyalása sem okozna komolyabb felfordulást Európában, mivel a megállapodás már a megszületésekor sem volt átütő erejű. "Az könnyen lehet, hogy a franciák újabb reformokat indítanak majd el, de alapvető változásokra én nem számítok a választások után sem" - összegezte az Equilor elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
