A válság megmutatta a vállalatoknak, hogy pusztán a jogszabályoknak való megfelelés nem jelent eredményes kockázatmenedzsmentet - mutat rá a felmérés eredményét bemutató közlemény. A kockázatmenedzsment rendszer nem megfelelő integrálása a döntéshozatali és jelentéstételi folyamatokba, valamint az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában.
A vállalatok ma már a kockázatmenedzsment fejlesztésétől jobb döntéshozatalt és az üzleti teljesítmény növekedését várják. Felismerték, hogy mivel átlagosan árbevételük 4 százalékát fordítják kockázatmenedzsmentre és kockázatkezeléshez kapcsolódó tevékenységekre, az elérhető teljesítményt itt is maximálisan ki kell használni.
Nemzetközi viszonylatban a már működő kockázatmenedzsment gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének növelése a cél. Ennek elérése érdekében a külföldi vállalatok nagyobb arányban alkalmazzák a kockázati funkciók kiszervezését, a kockázati jelentések összehangolását valamint a belső audit funkciók újragondolását. Szükségesnek tartják a kockázatmenedzsment folyamatoknak, módszereknek és struktúrának az újradefiniálását, a fejlesztéseket pedig a nagyobb kockázati lefedettség és a jobb kockázat-előrejelzés érdekében hajtják végre.
Magyarországon a kockázatmenedzsment még nem elfogadott gyakorlat a szervezeteken belül. A hazai vállalatvezetők kiemelt célnak tartják a kockázattudatos kultúra és a kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztését. A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalati kockázatmenedzsment, a "compliance" és a belső kontroll funkciók itthon még nem kapnak a nemzetközi trendeknek megfelelő hangsúlyt. A belső kontrollt és a belső szabályozási rendszert a hazai vállalatok több mint 75 százaléka fejlesztendő területnek tartja, és közel 50 százaléka szeretne javítani a harmadik féllel való kapcsolatokból eredő kockázatok kezelésén.
A kockázatmenedzsment fejlesztésére számtalan eszköz áll a vállalatvezetők rendelkezésére.
"A jobb vezetői döntéshozatalhoz fontos a kockázatok számszerűsítése, modellezése és a kockázatmenedzsment összhangjának erősítése a stratégiával, üzleti célokkal. Ezzel párhuzamosan - a kockázatok megfelelő kezeléséhez és nyomon követéséhez - szükséges a belső szabályozási és kontroll rendszerek ésszerűsítése, a belső audit funkciók újratervezése is" - idézi a közlemény Réthelyi Lászlót, az Ernst & Young kockázatkezelési szolgáltatások igazgatóját.
A megfelelő fejlesztésekkel a vezetők egyrészt csökkenteni tudják a kockázatmenedzsmentre fordított költségeiket, másrészt nagyobb teljesítményt tudnak kihozni a már működő kockázatmenedzsment funkciókból és eljárásokból. "Mindkét irány hozzájárul a vállalat sikeréhez és eredményességéhez, így megéri rajta elgondolkodni" – összegzi Réthelyi.
MTI
