2007. január 26. 08:01

A magán-nyugdíjpénztárak elindulásával jelentős kiesés keletkezett a nyugdíjkasszában. Jóllehet ez a deficit csak időleges és normális esetben kezelhető, ám egyéb "betegségek" miatt az elkövetkező évek kritikusak lesznek a nyugdíjkassza számára. Mfor.hu háttér.

Adócsalók és a Ratkó-gyerekek (Táblázat)

Addig persze történik még egy-két dolog, például rosszabb esetben össze is omolhat a nyugdíjrendszer. Ennek azonban nyilván nem az lesz az oka, hogy a vegyes rendszer átmeneti időszakát nem tudja kibekkelni a büdzsé.

A tízmillió magyar közül négymillióan dolgoznak, rájuk jut hárommillió nyugdíjas, valamint kétmillió diák és fiatalkorú. Van azonban további egymillió honfitársunk, akiről nem lehet tudni, hogy miből él. Közéjük tartoznak természetesen az eltartottak is, ám túlnyomó többségük a feketegazdaságban dolgozik, vagyis jövedelmük után egyetlen fillér járulékot sem fizetnek.

A becslések szerint a négymillió munkavállaló, vállalkozó harminc százaléka csak a minimálbér után fizet adót és járulékokat - kérdés, mennyiben csökken ez az arány a nemrégiben bevezetett dupla járulékfizetési kötelezettség után. Valószínűleg nagyságrendileg nem fog módosulni.

Aggasztó nemfizetők és korkedvezményesek

A szürke- és feketegazdaságban tevékenykedők a becslések szerint évente legalább 1500-2000 milliárd adót és járulékot nem fizetnek be. Ebből sok százmilliárd forintot tesz ki a nyugdíjkasszába be nem fizetett összeg. Arról nem is szólva, hogy ha a most minimálbér után adózók elérik a nyugdíjkorhatárt, szinte biztosan csak a nyugdíjminimumra számíthatnak - ez ma 28 ezer forint. Beláthatatlan következményei lesznek annak, ha több éven át tömegével bukkanak fel a szegénységi küszöb környékén vagy az alatt élő nyugdíjasok, az ő sorsukról ugyanis mindenképpen az államnak kell majd gondoskodnia.

Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ma hazánkban a nyugdíjba vonulók alig néhány százaléka tölti ki a törvényben előírt időt - az emberek 94 százaléka ugyanis idő előtt, vagyis még a 60. születésnapja előtt visszavonul. Ezen belül évente nagyságrendileg háromezren mennek korkedvezménnyel nyugdíjba (nem számítva ide a MÁV alkalmazottait), és riasztóan magas a rokkantnyugdíjasok aránya is.

Csak a korkedvezményesek évente 25 milliárd forint kiesést jelentenek a büdzsében: egyrészt a be nem fizetett járulékok, másrészt az idejekorán folyósított nyugdíj miatt. Ezt kivédendő, a kormány egyfajta büntetőjárulékot szab ki a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulókra.

A Ratkó-gyerekek már nem fiatalok

Az elkövetkező néhány év speciális problémája lesz, amikor az úgynevezett Ratkó-korszakban születettek elérik a nyugdíjkorhatárt. A háború utáni generáció nyugdíjba vonulása egyébként szerte a világon gondokat okozhat, így például az Egyesült Államok úgynevezett bébi bumm generációja is ma-holnap visszavonul.

A Magyarországon Ratkó-gyerekeknek nevezett, 1950-1956 között született emberek tíz éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt - három év múlva kezdenek majd visszavonulni, 62 évesen -, ha addig nem emel tovább a kormány. Egyes becslések szerint lesznek olyan évek, amikor 300-350 ezren teszik le a lantot - összehasonlításul: az átlagos új nyugdíjba vonulások száma kétszázezer alatt van éves szinten.

A Ratkó-korszak nyugdíjazása tehát éppen egybe fog esni a vegyes nyugdíjrendszer okozta természetes deficittel, és ami még súlyosabbá teszi a helyzetet, a tömeges minimálbéres járulékfizetéssel is.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés