A piacokra a következő napokban minden bizonnyal komoly hatást gyakorol, hogy az egyes jegybankok milyen lépésekre szánják el magukat, illetve miként kommunikálnak a kamatvágások kapcsán. Nagy kérdés az is, hogy a Fed, illetve az Amerikába kialakult helyzet rá tudja-e kényszeríteni a többieket is a monetáris lazításra.
Úgy tűnik a Fed tegnapi 75 bázispontos vágása után már csak az a kérdés, hogy még a hónap végén jön a következő csökkentés, vagy kicsit később. Az elemzők mindenesetre az első negyedévben újabb vágást valószínűsítenek, és még nyár előtt 2,5 százalékos jegybanki kamatszintet várnak (most 3,5%).
A JP Morgan londoni elemzői például a Fed pénzügypolitikai testülete (FOMC) jövő heti menetrendszerű ülésétől további agresszív, fél százalékpontos csökkentést várnak, és azzal számolnak, hogy márciusban lesz még egy negyed százalékpontos csökkentés, amely után 2,75 százalék lenne a Fed irányadó kamata. Az elemzés szerint ha a FOMC a jövő heti hivatalos ülésen valóban végrehajt egy újabb, 0,5 százalékpontos enyhítést, akkor két hét alatt 1,25 százalékponttal csökkenne az amerikai irányadó szövetségi kamat. Ez példátlan lenne, de precedens nélküli volt az egy menetben végrehajtott 0,75 százalékos csökkentés is, és "most mégis megtörtént". Most már egyértelmű, hogy a Ben Bernanke vezette Fed "nem érzi kötelezőnek a régi szabálykönyv alkalmazását", áll az elemzésben.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Barclays Capital még agresszívabb amerikai kamat-előrejelzést adott szerdai elemzésében. Ez a ház is további fél százalékpontos csökkentést vár a január végi FOMC-üléstől, és szerinte a Fed pénzügypolitikai testülete márciusban is ugyanekkora kamatcsökkentést hajt végre, 2,50 százalékra csökkentve az alapkamatot. Ezt követően a kamatszint pedig év végéig szinten maradhat.
Ellenállna ugyanakkor a kamatcsökkentési szirénhangoknak az EKB. Jean-Claude Trichet szerdán ismét értésre adta, hogy az EKB-tól nem lehet kamatcsökkentésre számítani: a mostani bonyodalmak közepette a központi bankoknak az a fő dolguk, hogy "lehorgonyozzák" az inflációs várakozásokat. Egyebekben arról szólt, hogy szükség van a központi bankok együttműködésére világszerte, és az EU-ban meg kell szüntetni a pénzügyi szektor konszolidációjának akadályait.
Ami hazánkat illeti, a JP Morgan megmosolyogta a hétfői szóbeli intervenciót: "meglepő", hogy az MNB e hét eleji kamatdöntő ülésén, tavaly február óta először, felmerült egy negyed százalékpontos emelési javaslat is. A voksolás azonban végül viszonylag egyértelmű volt, jelezve, hogy a Monetáris Tanács jelenleg valójában "igen kevéssé hajlik" a kamatemelésre. Az emelés megemlítése így "minden bizonnyal" csak kemény retorikai fogás volt, a forint erősítése végett.
A ház - a mostani helyzetben is - kitart azon eredeti jóslata mellett, hogy 2008 végéig összesen 1,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés várható, miután továbbra is valószínű az infláció erős csökkenése a második félévben, 4 százalék körüli éves szintekre. A JP Morgan londoni elemzői szerint valószínűtlen a kamatemelés, ha a forint nem gyengül legalább 280-ig az euróval szemben.
