Mennyire nyílik a pénztárca?
Vásárlás előtt természetesen az egyik alapkérdés, hogy milyen anyagi forrásokat tudunk az ingatlan megszerzésére fordítani. Ez állhat saját erőből (sokaknak ma Magyarországon gyakorlatilag ez az elem hiányzik, így nemigen tudnak a használt piacon labdába rúgni, hiszen a bankok ritkán finanszíroznak használt lakást 100 százalékon), és tetszőlegesen választott kondíciójú hitelből vagy lízingből. Mióta a reálbérek csökkennek, egyre fontosabbá válik a havi törlesztő részlet nagysága, éppen ezért "örömteli" hír a hitelfelvevőknek, hogy egyre hosszabb időre lehet eladósodni, ami alacsonyabb havi részletfizetést tesz lehetővé.
Persze a hitelfelvételnek is van egy felső határa, így ha ezzel együtt ismert az az összeg, amit vásárlásra tudunk fordítani, máris könnyebb helyzetben vagyunk, ugyanis bizonyos környékek – magas árfekvésük miatt – szinte azonnal kiesnek. Vehetnénk persze itt is mondjuk egy fél előszobát, de a piaci felmérések szerint lakásvásárló hazánkfiai legalább 1,5-2 szobás lakásra vágynak, ami lehetőleg legyen csendes, de mégis közel a Belvároshoz, kapcsolódjon hozzá valamilyen zöldfelület, és erkély sem árt ha tartozik az ingatlanhoz.
Ha tisztában vagyunk saját erőforrásainkkal és igényeinkkel, irány az ingatlaniroda, a hirdetési portálok, vagy éppen az ingatlanos újságok. Csábító ajánlatok, gyönyörű kilátás, megfizethető árak – tárcsázunk és máris kezdődnek a problémák. Mit vegyünk?
Elnézést kérek, ez a lakás földszinti?
Mindezek persze tűnhetnek okoskodásnak, egyszerűen lehet, csak arról van szó: a földszinten lakni ciki, alacsony presztízzsel bír. Hiszen kik laktak jellemzően a földszinten régen? Házmester, gondnok... - hát igen. Sokan emocionális okok miatt is tartózkodnak a földszinti ingatlanok megvásárlásától, ezért azok napjainkban inkább a kisebb irodát keresgélő cégek között aratnak osztatlan sikert.
A magánszemélyek közül szinte csak az idősek, mozgásukban korlátozottak költöznek a földszintre, de ha már választhatnak, ők is az igényesebbet keresik. Egyfajta földszinti lakástípus népszerű: amelyik saját, lehetőleg elszeparált kertkapcsolattal rendelkezik – bár az egyik nagy ingatlanközvetítőnél hosszú évekig állt bent több ilyen ingatlan is, hiába voltak jó környéken.
A Dobozi utcában? Köszönöm, viszhall!
Különösen, ha vidékről költöznénk fel a fővárosba, és elkábulnánk a 7-8 milliós lakásáraktól, nem árt előtte egy kis helyismeretet szerezni. Ha egy olcsó lakásról nem mondja meg a hirdetés, hogy hol van, ott máris valami gyanús elemre lehet következtetni. A főváros sajátosságai miatt egyes környékek – finoman fogalmazva – nem népszerűek a vásárlók között. Nemcsak a közismerten rossz hírű VIII. kerület bizonyos utcáiról van szó, ahol azóta különféle projektek, rehabilitációk indultak - de aki mondjuk, egy kies este befordul a Népszínház utcából valamelyik mellékutcába és sétálgat egy kicsit, könnyen lehet, hogy hamar ismét a főutak megnyugtató közelségére vágyik – hanem találhatunk problémásabb utcákat a város más részein is. Nagyon nehéz érdeklődőket kicsalni például a Gubacsi útra, ami éjszakánként a bokrok között végződő autós turizmusról híresült el, de például a IX. és X. kerület egyes részei is kevéssé keresettek – Illatos út, Hős utca... hát, nem a legjobb címek.
Fogjunk gyanút, ha az olcsón kínált lakás a hirdetésben nem egy konkrét utcában, hanem valamihez közel helyezkedik el. A VIII. kerület esetében klasszikus példa a "Blaha Lujza térhez", illetve az "Egyetemekhez közel" megfogalmazás. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a lakás a "nyócker" valamelyik rosszabb részén található.
Megújuló környék valahol Dél-Pesten
Hasonlóan problémás lehet a nagyon forgalmas főutak mellett történő lakások kérdése is: Hungária körút, Thököly út, Rákóczi út, Váci út. Utcára néz? Lehet, hogy alacsony áron tudunk hozzájutni, azonban a későbbi értékesítés meglehetősen nehéz lesz, mivel a zajos lakások is meglehetősen kevéssé keresettek. Félreértés ne essék, Budán is találhatóak ilyen példák szintén nehézkes lehet a lakás későbbi értékesítése a Margit körúton, a Szentendrei úton, vagy a Lajos utcában – de legalábbis ablakot ritkán fogunk nyitni.
Kérem, a lakás világos? Hát az!
Érdemes egy-egy lakást több napszakban is megtekinteni, lehet, hogy délelőtt 11-kor fél órára besüt a nap, de ez nem garancia arra, hogy kellemes napfény fogja bejárni jövendő otthonunkat. Az északi, északkeleti tájolás ebből a szempontból eleve nem a legkedvezőbb, bár a szerencsés elhelyezkedésnek köszönhetően ezek a lakások sem feltétlenül sötétek.
Szintén érdemes ezt a kérdést körüljárni belső udvaros, körfolyosós házak esetében is, ahol egy vagy több ablak a gangra nyílik (ami ugye automatikusan megint csak behúzott függönyöket jelent).
Minősített esetek ebből a szempontból a szuterének, amik általában olcsók, és sajátos hangulatuk van, azonban túl sok fényre az esetek többségében itt sem lehet számítani. Azonban a forgalmas környéken lévő szuterénlakás nem biztos, hogy rossz befektetés: könnyen ki lehet adni irodának, akár a törlesztő részletnél magasabb áron is. (Azonban szembe kell nézni ebben az esetben is a vizesedés problémájával).
És jó a tömegközlekedés? Kiváló!
A belvárosi és ahhoz közeli lakások között nézelődve általában a fenti válasz valóban igaz, azonban a külsőbb városrészekre érve problémákkal találhatjuk szembe magunkat, egyrészt a ritkább járatok, másrészt a reggeli-délutáni dugók miatt. (Cserébe a Belvárosban pedig a parkolás lesz majd probléma). Különösen igaz ez Észak-Budára, amit elkerül a metró, a HÉV egy darabig lakott területek szélein közlekedik (Kaszásdűlő, Filatorigát, Pók utcai lakótelep), és bizony az esti órákban már nem is különösebben sűrűn – így a külvárosi kényelemért cserébe megnövekedett utazási idővel számolhatunk.
A legkeresettebbek a piacon a metró, vagy a fontosabb villamos (4-6) illetve buszjáratok (7) környékén lévő ingatlanok - már ha az egyéb feltételeknek is meg tudnak felelni. Önmagában azonban ezek közelsége nem feltétlenül árnövelő és vásárlásra késztető tényező, a VIII. kerület jó részének jó a közlekedése például, azonban más szempontok elbillenthetik a mérleg nyelvét.
Kik laknak a házban? Rendes emberek.
Ha megtekintünk egy használt lakást, ne rohanjunk azonnal keresztül az udvaron, lépcsőházon, hanem – akár korábban érkezve – időzzünk el egy kicsit, nézzük meg például a postaládán a neveket. Illetve álljunk csak meg. Nincsenek véletlenül felfeszítve a postaládák? Ha igen, máris gondolkodhatunk a következő ingatlan megtekintésének időpontján, az ugyanis nem sok jót mond el a környék közállapotairól.
Gyanúsak, de legalábbis sokak számára nem bizalomkeltőek lehetnek a belső udvaron nagy mennyiségben száradó ruhák, a házban iskolaidőben rohangáló gyerekek, de intő jel lehet a számos láthatóan elhagyott, üres lakás is. Ugyanígy érdemes megnézni, milyen állapotban van a lépcsőház, a közös helyiségek, érdeklődni a közös képviselőnél, van-e a háznak pénze, sokan tartoznak-e a közös költséggel, közüzemi díjakkal. Ha kétségeink támadnak, érdemes egy másik, esti időpontban is ellátogatni a házba.
Kérem ez a lakás azért drága, mert felújított
Ajjaj. Jól hangzik, de érdemes a lakásfelújításokat a helyén kezelni. Léteznek valóban minőségien, igényesen felújított használt lakások – ezek azonban nem olcsók. Sok esetben sajnos a "felújítás" egy jól-rosszul sikerült tisztasági festést foglal csak magába, a gépészeti elemek cseréje nélkül. Jó pont lehet azonban, ha a hirdetés új nyílászárókról ír, mivel ezekkel nem kevés rezsit meg lehet spórolni. (Újabban még jobb pont, ha a ház nem a távfűtéses rendszerről kapja a meleget).
A felújított lakások egyébként a vétel szempontjából azért lehetnek jobban megfontolandóak, mivel nem egy esetben előfordult, hogy a kanárisárgára, vagy éppen lilára festett falak, a mostanában több helyen is látható gipszminták a plafonon nem biztos, hogy a vevő érdeklődését is fel fogják kelteni – márpedig ha nincs valakinek kedve kis szarvasokat nézni a plafonon elalvás előtt, akkor bizony újra neki kell esni a lakásnak.
Ilyen típusú ingatlan is nagyon sokszor kiváló vétel lehet, azonban érdemes alaposabban érdeklődni a felújítás részletei felől (pl. szakember csinálta, vagy házi kivitelezésben készült), pontosan mit és milyen értékben (ez utóbbit némi kritikával kezelhetjük) építettek be. Egy valamirevaló lakásfelújítás a nyílászárók, az elektromos vezetékek, csövek cseréjéből, új parkettáról vagy padlószőnyegről, a fürdőszoba újracsempézéséről, a kád, mosdó, WC-csésze cseréjéről, és igényes festésről szól – minimum.
Cikksorozatunk következő részében többek között a riasztó állapotú lépcsőházakról, a ma még mindig megtalálható közös folyosói illemhelyekről, a beépített tetőterekről és cselédlépcsőkről emlékezünk meg, melyek sajátos hangulatot adnak a lakásnak, ám számos gond is járhat velük.
