"Az általunk számított nyugdíjhiány az aktívkori jövedelmek és a nyugdíjaskori jövedelmek különbségéből adódik" - hangzott el az Aviva-csoport szerdai sajtótájékoztatóján. A nyugdíjhiány számításakor azt tartották szem előtt, hogy az emberek aktívkori jövedelmük 70 százalékát kapják meg időskori ellátásként, hogy ne csökkenjen drasztikusan az életszínvonaluk.
Egész Európának gondot okoz
A nyugdíjhiány egész Európának gondot okoz, többek között ezért készített az Aviva egy átfogó felmérést. Ebből kiderült, hogy a kontinensen 1,9 billió euró évente a hiány, ami a GDP 19 százalékának felel meg. A deficit mértéke országonként eltérő, azonban érdekes például, hogy a legnagyobb összeg Nagy-Britanniában hiányzik, ahol Európa egyik legfejlettebb befektetési kultúrája van.
A cég szakemberei szerint fontos belátni, hogy ezt a tetemes nyugdíjhiányt egyik ország sem tudja egymaga megoldani, az Európai Uniónak is fontos lépéseket kell tennie. "A lehetséges megoldások: a nyugdíjpénztárak hozamának emelése, az állami nyugdíj emelése, az alacsonyabb életszínvonal elfogadtatása az emberekkel, illetve a nyugdíjkorhatár emelése" - vázolta fel a helyzetet Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.
A szakember szerint azonban a négy megoldás egyike sem segít önmagában. A nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban például a közelmúltban láthattuk, hogy már egy-két éves emelés is olyan traumát okoz a társadalomnak, amit a politikai döntéshozók nem vállalnak fel. Az alacsonyabb életszínvonalat pedig nagyon nehéz elfogadtatni az emberekkel. A cég egy korábbi felmérése szerint az emberek többsége aktívkori jövedelmének 70 százalékát várja el nyugdíjas éveiben.
Bartók János a sajtótájékoztatón kiemelte: a nyugdíjhiány leginkább az átlagos jövedelemmel rendelkezőket érinti, hiszen a nagyon szegényeken segíthet az állami nyugdíj, míg a magas keresetűek számára kevésbé lesz drasztikus az életszínvonal csökkenése. Emellett a nők rosszabb helyzetben vannak, mint a férfiak, hiszen alacsonyabb átlagjövedelmük miatt nyugdíjuk is alacsonyabb, a várható élettartamuk viszont hosszabb.
Havi 45 ezret kellene spórolni
A kutatás Magyarországgal kapcsolatban azt állapította meg, hogy évente 9,5 milliárd euró (mintegy 2660 milliárd forint) a nyugdíjhiány. Mindez azt jelenti, hogy aki 2011 és 2051 között megy nyugdíjba, annak évente átlagosan 530 ezer forintot, vagyis havi 45 ezer forintot kellene megtakarítania ahhoz, hogy ne csökkenjen életszínvonala a munka befejeztével.
"Első lépésben a legfontosabb az lenne, hogy minden állampolgár számára részletes nyugdíjkimutatások készüljenek, hogy szembesüljenek megtakarításuk szintjével, és esetleg ráébredjenek az öngondoskodás szükségességére" - tette hozzá Bartók János.
Az egész nyugdíjkérdés arról szól, hogy az embereknek attitűdöt kell váltani, havi jövedelmük 10-20 százalékáról le kell mondaniuk annak érdekében, hogy később ne kelljen nélkülözniük - tette hozzá Zolnay Judit, a cég vezérigazgató-helyettese.
Bod Péter Ákos egyetemi professzor is egyetértett azzal, hogy a következő évtizedekben a magánmegtakarítások hiánya a várható demográfiai helyzet miatt hatalmas gondot fog okozni "A válság is megtanított arra, hogy ki kell simítanunk a fogyasztásunkat, amikor jobban megy, akkor félre kell tennie az embernek. Az önkéntes takarékosság visszafogja a folyó fogyasztást, de megteremti egy későbbi fogyasztás lehetőségét" - hangsúlyozta.
Nem elég az államra várni
"Az EU minden állampolgárának átlagosan 12 ezer eurót kellene megtakarítania évente, hogy ne csökkenjen drasztikusan az életszínvonala. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik már közel állnak a nyugdíjhoz és eddig nem tettek félre, hiszen 5-10 éves távlatban már az öngondoskodás sem jelent megoldást" - emelte ki Bartók János.
Szerinte a felmérés komoly következtetéseket tartalmaz, minden félre nézve. A kormányzatok számára például az egyik legfontosabb következtetés, hogy nem szabad halogatni a nyugdíjreformot, illetve elő kell segíteni az állampolgárok szemléletformálását. Az egyének számára az a fontos üzenet, hogy minél hamarabb el kell kezdeni megtakarítani, illetve szembe kell nézni azzal, hogy nem lehet csak az államra támaszkodni. "Ma egyetlen ország sincs az Európai Unióban, mely tisztes megélhetést tudna biztosítani az állampolgároknak a nyugdíj után" - szögezte le Bartók János.
Az elnök-vezérigazgató szerint a leendő nyugdíjasoknak minél előbb el kell dönteniük, mekkora életszínvonal-csökkenést tudnak elfogadni a későbbiekben, és ennek megfelelően érdemes alakítani megtakarításaikat. Bartók János úgy véli, európai szinten fontos, hogy döntések szülessenek, az Unió úgynevezett előtakarékossági célértéket határozzon meg az egyes országokra.
Beke Károly
mfor.hu
