A QE2-vel kapcsolatos várakozásokat október közepe óta találgatják a befektetők, akkor hangzott el Ben Bernanke, a Fed vezető azon beszéde, melyben kilátásba helyezte az újabb monetáris enyhítést. A Fed újabb állampapír-vásárlási programmal élénkítene, de arról még nem született döntés, hogy ez mennyire lenne "agresszív" - mondta akkor Ben Bernanke.
A Fed vezetője akkor elismerte, hogy az amerikai gazdaság "kevésbé élénk ütemben növekszik, mint azt szeretnék" és a Fed tart attól, hogy a növekedési ütem továbbra is lanyha marad, a munkanélküliség jövőre csak enyhén kezd csökkenni. A Fed állampapír-vásárlási programja kapcsán a Reuters által megkérdezett vezető közgazdások úgy vélték, hogy a bank havi 80-100 milliárd dollár értékben vásárolhat majd. A kvantitatív ösztönzés második körében a várható keretösszeg kapcsán igen nagy volt a szórás, 250 milliárd dollár és 2 ezer milliárd dollár közötti. Az elemzők többsége a korábbi 500 millió dolláros konszenzushoz képest az elmúlt hetekben már az 1000 milliárd dollár körüli összesített összeget emlegette. A szerda este bejelentett akció szerint havonta 75 milliárd dollár értékben vásárol vissza az amerikai jegybank, összességében pedig 600 milliárd dollárt fognak a gazdaság ösztönzésére fordítani. A tőzsdeindexek mozgása alapján a lépést csalódással fogadta a piac, hiszen egy minimális emelkedést követően esésnek indultak a vezető indexek. Igaz, később ismét a keddi szintek közelébe kerültek a mutatók.
A Fed mostani lépéséhez a döntő lökést alighanem a pénteken ismertetett GDP becslés adta meg. A harmadik negyedévben 2,0 százalékkal nőtt az amerikai hazai össztermék (GDP), mely meghaladta ugyan a második negyedévi 1,7 százalékot, de jóval kisebb az első negyedévi 3,6 százaléknál. Az amerikai kereskedelmi minisztérium a harmadik negyedévi első becsléshez hozzátette, hogy a GDP-adatot elsősorban az amerikai gazdaság 70 százalékát kitevő lakossági fogyasztás húzta: 2,6 százalékkal bővült éves bázison - ami az elmúlt négy év legjobb teljesítményének számít -, a második negyedévi 2,2 százalékos, és az első negyedévi 1,9 százalékos növekedést követően. Mindamellett a fogyasztás még messze nem éri el a válság előtti szintet, a gazdasági növekedés üteme pedig nem elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség.
A Fed mérlege jelenleg mintegy 2288 milliárd dollár, aminek kicsivel kevesebb, mint a felét a három nagy jelzáloghitelezőtől származó (Freddie Mac, Fannie Mae és a Federal Home Loan Bank) állami kézbe került MBS eszközök teszik ki. Ez a tétel mintegy 1,065 milliárd dolláros portfóliót képvisel a mérlegen belül és két csomagból - a Term Asset-backed Securities Loan Facility-ből (itt főleg a gépjármű-, hitelkártya- és diákhitelhez kötődő értékpapírokat gyűjtötték) illetve a TALF-ból (ahol a kereskedelmi célú ingatlanokra felvett hitelek vannak) áll. A maradék hányad gyakorlatilag államkötvényekben nyugszik, főleg hosszú, 10 éves lejáratokon.
Korábban a Fed 2008 decembere és 2010 márciusa között összesen mintegy 1750 milliárd dollárnyi eszközt vásárolt, amely az alábbiak szerint elsősorban jelzálog és állampapír vételekben merültek ki. A hosszú lejáratú eszközvásárlások elméletileg az ún. „portfólió egyensúlyi csatornán” keresztül fejtik ki hatásukat azáltal, hogy a gazdasági szereplőknél lévő eszközök mennyiségét és összetételét változtatják meg (miután a rövid oldalon a kamatok már nullára csökkentek).
A Fed azzal az előfeltevéssel élt, hogy az eszközvásárlások által a Fed portfóliójába beemelt értékpapírosított jelzálogkötvények és állampapírok kínálata csökken (a Fed kiszívja a piacról), melynek hatására nem csak az adott instrumentum hozama változik, de minden hasonló hitelkockázatú eszköz hozama ugyanabba az irányba mozdul el. Így az a piaci szereplő, amelyik a Fednek értékpapírosított jelzálogkötvényt vagy állampapírt adott el, a portfolióját valószínűleg hasonló hozam-kockázati jellemzőkkel bíró vállalati kötvénnyel vagy egyéb kötvénnyel töltheti fel, amivel szintén lentebb nyomja újonnan beemelt portfólióelemek hozamait is. A beavatkozás célja, hogy a Fed által a hosszabb lejáratú jelzálog kötvények és állampapírok iránt generált mesterséges kereslettel lentebb szorítsa a hosszú kamatokat, ami élénkítheti a hitelezési tevékenységet a privát szektorban (elsősorban a jelzáloghitelezésen keresztül a lakásvásárlási aktivitást). Azon szakértők ugyanakkor, akik megkérdőjelezik a pénz mértéktelen kibocsátását azzal érvelnek, hogy hiába vette be a kint lévő kötvényeket a Fed, és adott cserébe készpénzt, ennek csak töredéke jelent meg az utóbbi két évben a hitelpiacon és a gazdaságban, hiszen nagy részét a kereskedelmi bankok a jegybanknál helyezték el.
mfor.hu