5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ugyan a várt könnyítést meglépte a Fed, ám az elmúlt hetek egyre fokozódó várakozásaihoz képest csalódást keltő, 600 milliárd dolláros újabb állampapír-vásárlási programot jelentett be. A piac az úgynevezett quantitative easing 2 (QE2) programtól a gazdaság élénkítését várja, ám az eddigi tapasztalatok korántsem voltak meggyőzőek.

A QE2-vel kapcsolatos várakozásokat október közepe óta találgatják a befektetők, akkor hangzott el Ben Bernanke, a Fed vezető azon beszéde, melyben kilátásba helyezte az újabb monetáris enyhítést. A Fed újabb állampapír-vásárlási programmal élénkítene, de arról még nem született döntés, hogy ez mennyire lenne "agresszív" - mondta akkor Ben Bernanke.

A Fed vezetője akkor elismerte, hogy az amerikai gazdaság "kevésbé élénk ütemben növekszik, mint azt szeretnék" és a Fed tart attól, hogy a növekedési ütem továbbra is lanyha marad, a munkanélküliség jövőre csak enyhén kezd csökkenni. A Fed állampapír-vásárlási programja kapcsán a Reuters által megkérdezett vezető közgazdások úgy vélték, hogy a bank havi 80-100 milliárd dollár értékben vásárolhat majd. A kvantitatív ösztönzés második körében a várható keretösszeg kapcsán igen nagy volt a szórás, 250 milliárd dollár és 2 ezer milliárd dollár közötti. Az elemzők többsége a korábbi 500 millió dolláros konszenzushoz képest az elmúlt hetekben már az 1000 milliárd dollár körüli összesített összeget emlegette. A szerda este bejelentett akció szerint havonta 75 milliárd dollár értékben vásárol vissza az amerikai jegybank, összességében pedig 600 milliárd dollárt fognak a gazdaság ösztönzésére fordítani. A tőzsdeindexek mozgása alapján a lépést csalódással fogadta a piac, hiszen egy minimális emelkedést követően esésnek indultak a vezető indexek. Igaz, később ismét a keddi szintek közelébe kerültek a mutatók.

A Fed mostani lépéséhez a döntő lökést alighanem a pénteken ismertetett GDP becslés adta meg. A harmadik negyedévben 2,0 százalékkal nőtt az amerikai hazai össztermék (GDP), mely meghaladta ugyan a második negyedévi 1,7 százalékot, de jóval kisebb az első negyedévi 3,6 százaléknál.  Az amerikai kereskedelmi minisztérium a harmadik negyedévi első becsléshez hozzátette, hogy a GDP-adatot elsősorban az amerikai gazdaság 70 százalékát kitevő lakossági fogyasztás húzta: 2,6 százalékkal bővült éves bázison - ami az elmúlt négy év legjobb teljesítményének számít -, a második negyedévi 2,2 százalékos, és az első negyedévi 1,9 százalékos növekedést követően. Mindamellett a fogyasztás még messze nem éri el a válság előtti szintet, a gazdasági növekedés üteme pedig nem elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség.

A Fed mérlege jelenleg mintegy 2288 milliárd dollár, aminek kicsivel kevesebb, mint a felét a három nagy jelzáloghitelezőtől származó (Freddie Mac, Fannie Mae és a Federal Home Loan Bank) állami kézbe került MBS eszközök teszik ki. Ez a tétel mintegy 1,065 milliárd dolláros portfóliót képvisel a mérlegen belül és két csomagból - a Term Asset-backed Securities Loan Facility-ből (itt főleg a gépjármű-, hitelkártya- és diákhitelhez kötődő értékpapírokat gyűjtötték) illetve a TALF-ból (ahol a kereskedelmi célú ingatlanokra felvett hitelek vannak) áll. A maradék hányad gyakorlatilag államkötvényekben nyugszik, főleg hosszú, 10 éves lejáratokon.

Korábban a Fed 2008 decembere és 2010 márciusa között összesen mintegy 1750 milliárd dollárnyi eszközt vásárolt, amely az alábbiak szerint elsősorban jelzálog és állampapír vételekben merültek ki. A hosszú lejáratú eszközvásárlások elméletileg az ún. „portfólió egyensúlyi csatornán” keresztül fejtik ki hatásukat azáltal, hogy a gazdasági szereplőknél lévő eszközök mennyiségét  és összetételét változtatják meg (miután a rövid oldalon a kamatok már nullára csökkentek).

A Fed azzal az előfeltevéssel élt, hogy az eszközvásárlások által a Fed portfóliójába beemelt értékpapírosított jelzálogkötvények és állampapírok kínálata csökken (a Fed kiszívja a piacról), melynek hatására nem csak az adott instrumentum hozama változik, de minden hasonló hitelkockázatú eszköz hozama ugyanabba az irányba mozdul el. Így az a piaci szereplő, amelyik a Fednek értékpapírosított jelzálogkötvényt vagy állampapírt adott el, a portfolióját valószínűleg hasonló hozam-kockázati jellemzőkkel bíró vállalati kötvénnyel vagy egyéb kötvénnyel töltheti fel, amivel szintén lentebb nyomja újonnan beemelt portfólióelemek hozamait is. A beavatkozás célja, hogy a Fed által a hosszabb lejáratú jelzálog kötvények és állampapírok iránt generált mesterséges kereslettel lentebb szorítsa a hosszú kamatokat, ami élénkítheti a hitelezési tevékenységet a privát szektorban (elsősorban a jelzáloghitelezésen keresztül a lakásvásárlási aktivitást). Azon szakértők ugyanakkor, akik megkérdőjelezik a pénz mértéktelen kibocsátását azzal érvelnek, hogy hiába vette be a kint lévő kötvényeket a Fed, és adott cserébe készpénzt, ennek csak töredéke jelent meg az utóbbi két évben a hitelpiacon és a gazdaságban, hiszen nagy részét a kereskedelmi bankok a jegybanknál helyezték el.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!