Repedt falak, hibás parketta, izgalmas állapotú mellékhelyiség jellemezte azt a lakást, amit tulajdonosa "külföldi üzletembereknek" hirdetett a Belvárosban – tegyük hozzá, százezer forint alatti áron. Ez persze csak egy kirívó példa, az évek múltán az albérletek színvonala sokat javult a fővárosban, és létrejöttek a szakosodott albérletkiadók is: egyesek csak pároknak adják ki lakásukat, mások külföldi diákokra álltak rá, megint mások - megfelelő elhelyezkedésű és kiállítású ingatlant tulajdonolva - leginkább a stabil, sokat és rendszeresen fizető külföldi bérlőkre vadásznak.
Célpont a city vagy a hegyvidék
Mint általában más fővárosokban, a külföldről érkezett vezetők közvetlenül a Belvárosban élnek a legszívesebben, vagy Budapest esetében az elitnek számító budai hegyvidéki területeken – itt olyan társasházak is léteznek, ahol csak és kizárólag külföldiek laknak. Egyes speciális esetekben – különösen ha a vállalat a külvárosban, vagy az agglomerációban helyezkedik el, és a környéken megfelelő az ingatlanállomány - helyi bérlés is szóba jöhet, főleg a városi közlekedési nehézségek miatt.
Érdekesség, hogy a külföldi diákok esetében a budai oldal kevésbé keresett. Ők a városnak arra az oldalára szeretnek költözni, ahol a felsőoktatási intézmény található: például az ELTE-n vagy a SOTE-n tanuló diákok szinte egyáltalán nem hajlandóak a budai oldalon lakni, s ugyanez igaz (fordított felállással) a BME-n tanuló külföldiekre is.
Ezzel szemben a menedzserek inkább hajlandóak az átjárásra, de jól meghatározható az a zóna, amit már nem szívesen hagynak el. Ez a pesti oldalon az V., a VI. és a VII. kerület "szalonképesebb részei", a IX. kerület Duna-parti beruházásai, valamint a XIII. és a XIV. kerület városközponthoz közelebb eső részei, míg a budai oldalon a hegyvidéki részek, valamint a Vár és közvetlen környéke. Panellakásokat és lerobbant állapotú körfolyosós házakban lévő lakásokat nagyon-nagyon nehéz ilyen célra kiadni – legalábbis az EU-ból érkezőknek. Utóbbiakat inkább a kisebb tőkeerővel rendelkező hazai bérlők veszik birtokba – de közöttük is akad olyan, aki az exkluzív helyeket kedveli.
Ami egy lakásban kell
Aki arra vállalkozik, hogy külföldieknek ad ki lakást, két dolgot tehet: vagy megbíz egy erre szakosodott, home-management típusú céget, amely a lakás felújításától a berendezésig mindent magára vállal, vagy pedig saját maga valósítja meg a szükséges munkálatokat.
Nem igazán lehet labdába rúgni a piacon a nyolcvanas (ne adj isten hetvenes) években ottmaradt bútorzattal: ebből modern és trendi kell – ügyelve arra, hogy a lakás ne legyen túlzsúfolt. A fürdőszobának makulátlannak kell lennie, ha pedig nem családos külföldieknek szánjuk a lakást, célszerű, ha a konyha funkcionális.
Szintén érdemes időről-időre legalább egy tisztasági festést véghezvinni, emellett alapvető fontosságú az internet, valamint a külföldi televíziók elérése. (Egyes speciális esetben igényként merülhet fel az is, hogy a bérlő nagyméretű parabolaantennát szeretne elhelyezni, ezzel kapcsolatban is érdemes felmérni a lehetőségeket.) Jó ha tartozik a lakáshoz garázs, vagy más, zárt parkolási lehetőség, ez ugyanis szintén fontos szempont a Nyugatról érkező bérlőjelöltek körében.
Hogyan érdemes válogatni?
Az esetek többségében a külföldről érkező vezetők – helyismeret hiányában – az előszűrést valamelyik hazai alkalmazottjukra vagy szervezeti egységre bízzák, s a végén három-négy számukra szimpatikus ajánlatból választanak. Mivel egyes esetekben egy nagy cég nevének említése a telefonban könnyen magával vonhatja az ár hirtelen emelkedését is, néha célszerű átlagemberként érdeklődni. Ha személyesen is meg kell nézni az ingatlanokat, időtől függően érdemes több napszakban is látogatást tenni. Különösen a pesti oldalon egyes területek egészen más arcukat mutatják nappal, mint este.
A rezsi és egyéb díjak fizetése mindig személyes megállapodás alapján történik, ezen a szinten általában átutalással. Tapasztalatok szerint elvárás a bérlők részéről, hogy a bérbeadó - a feltétlenül szükséges eseteket kivéve - ne nagyon legyen jelen a lakásban – ez a tendencia egyébként már kezd begyűrűzni a "tömegpiacra" is.
Igényes kínálat? Van!
A bérleti díjak egyes ingatlanok esetében már olyan magasak, hogy komoly alternatívaként merülhet fel a lakás lízingelése, vagy megvásárlása a cég által hitelre. Ízelítőül íme néhány példa azon lakások közül, melyek leginkább cégvezetőknek alkalmasak:
A Budakeszi úton, egy erdő mellett (vagy inkább erdőben?) épült luxus színvonalú, többek között kápolnával és minden lakáshoz saját borpincével rendelkező társasházban egy 83 négyzetméteres lakás, két hálószobával és két fürdőszobával havi 320 ezer forintért várja új bérlőjét. Hasonló áron lehet bérelni egy 70 négyzetméteres ingatlant a XIII. kerület egyik sokat reklámozott, magas presztízsű lakóknak készült társasházában.
Ha esetleg mégis a főváros panorámája lenne a kívánság, akkor sincs probléma: a Belgrád rakparton egy száz négyzetméteres, luxus színvonalú, Dunára panorámás ingatlan már 420 ezer forintért elérhető. Itt több lakásból is lehet választani. Néhány házzal odébb egy hasonló, minden igényt kielégítő ingatlanért viszont már 520 ezer forintot kérnek havonta. Ha pedig több mint kétszáz négyzetméterre van szükség, az már 740 ezer forintba kerülne.
Divatos és népszerű környék a külföldiek körében az Andrássy út - ennek megfelelően nagy a kínálat is. Lakásmérettől és elhelyezkedéstől függően havi 160 – 550 ezer forint között lehet válogatni a kiadó ingatlanok között. Mások csak és kizárólag a Váci utcában tudnak gondolkodni, amit bőségesen meg kell fizetniük: a 120-130 négyzetméteres lakások havi bérleti díja 400 ezer forint körül mozog – de lehet találni kevésbé "luxus" ingatlanokat 200 ezer forint alatt is.
Végezetül érdemes egy pillantást vetni a budai hegyek gyöngyszemeire: a Gellérthegyen 130 négyzetméteres, valóban egyedi és különleges lakás havi 780 ezer forintért költözhető (portaszolgálattal, uszodával és egyéb extrákkal). Pont ennyiért a Rózsadombot is lehet választani: itt egy belső kétszintes, 120 négyzetméteres lakás jár ennyi pénzért. Amennyiben valaki rezidenciális elhelyezkedésre vágyik, csak rá vár a II. kerületben egy 600 négyzetméteres, full-extrás villa, havi 1,5 millió forintért – egy évi bérleti díjából már egy közepes méretű új építésű lakást lehet vásárolni a fővárosban.
