Korábban titkosak voltak az adatok
Eddig titkosak voltak a Fed adatai arról, melyik vállalat részesült az 1200 milliárd dolláros hitelkeretből, azonban a Bloomberg az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva elérte, hogy nyilvánossá tegyék a dokumentumokat. A lap újságírói összesen 29 ezer oldalnyi adathoz fértek hozzá, ami összesen mintegy 21 ezer hitelszerződést tartalmaz az amerikai jegybank és nagyvállalatok között.
A lista első három helyén a három amerikai nagybank áll: a Morgan Stanley 107,3 milliárd dollárral, a Citigroup 99,5 milliárddal, a Bank of America pedig 91,4 milliárddal részesült az állami pénzesőből. Ezeket az összegeket hivatalosan hitelként helyezte ki a Fed, azonban azok fedezetéül elfogadta a cégeknél lévő kötvényeket, illetve más értékpapírokat is. A hiteleket jellemzően áthidaló megoldásként, likviditási problémák miatt vették fel a cégek, a fenti összegek az elmúlt négy év legmagasabb napi hitelállományát mutatják.
A Bloomberg cikke kiemeli, hogy 2006-ban, az amerikai ingatlanárak csúcspontjakor a tíz legnagyobb bank profitja 104 milliárd dollár volt a tengerentúlon, majd két év múlva 2008-ban több mint hatszor annyi, 669 milliárd dollárnyi állami mentőövet kaptak. A fenti összegekkel elvileg nem lenne probléma, hiszen a Fed célja az volt, hogy az állami likviditással fenntartsák hitelezésüket. Azonban a jelek szerint ez nem valósult meg, jelenleg a bankok ülnek a készpénzen, és saját hasznukra befektetik azt.
Érdekesség, hogy a Fed által a piacra dobott dollárhalomból nem csak a pénzügyi szektor cégei részesültek, bár a listán ők vannak többségben. A Ford például összesen 177 napig tartozott a fednek, a legmagasabb összeget 2008. augusztusának végén ért el az adósság, akkor 7 milliárd dollár volt a cég sara. A Toyota 2009. januárjában átmenetileg 4,6 milliárd dollárral tartozott az amerikai jegybanknak, az elmúlt négy évben pedig összesen 148 napig volt valamekkora adóssága. Mellettük például a McDonald's is kapott a Fed átmeneti segítségéből, illetve a dél-koreai kormány is vett fel hitelt átmentileg.
Európába és Ázsiába is jutott a pénzből
A fentiekből az is kiderül, hogy nem csak amerikai cégek részesültek az 1200 milliárd dolláros likviditási hitelből. A 30 legnagyobb hitelt igénybe vevő cég majdnem fele európai, a Royal Bank of Scotland például a már említett három amerikai nagybank mögött a negyedik a listán, 2008. októberében 84,5 milliárd dollárral tartoztak a Fednek, összesen pedig 661 napon keresztül átlagosan 21,4 milliárd dollárnyi hitelük volt. A skót bank emellett a brit kormánytól is kapott 74 milliárd dollárnyi tőkeemelést.
A svájci UBS szintén 2008 őszén érte el a legnagyobb hitelállományát az amerikai jegybank felé, akkor 77,2 milliárd dollárral tartoztak. Azóta ők is teljes egészében visszafizették az átmeneti segítséget. Jelentős összeghez jutott Európából átmenetileg a Deutsche Bank, a Barclays, a Credit Suisse és a belga Dexia is. A Bloomberg cikke kiemeli még a német Hypo Real Estate esetét:a bajba jutott cég átmenetileg 28,7 milliárd dollárt kölcsönzött a Fedtől, ez 21 millió dollárt jelentett dolgozónként az 1366 embert foglalkozó pénzintézetnél.
A hírügynökség által nyilvánosságra hozott adatok szerint 2008. december 5-én volt a legnagyobb, 1200 milliárd dolláros a Fed által kihelyezett állomány, az például a 2008-as amerikai költségvetési hiány majdnem háromszorosa volt és meghaladta az összes amerikai bank profitját a 2000-2010 közötti időszakban. Az összeg kapcsán érzékeltetésként azt is közölték, hogy egydolláros bankjegyekkel számolva az összeg 539 úszómedencét töltött volna meg.
A Fed a programokkal kapcsolatban kiemelte: eddig egyik hitelen sem szenvedtek el veszteséget és nem is számítanak arra, hogy a jövőben erre lenne példa. Az amerikai jegybank hozzátette, hogy mostanra szinte az összes hitelt lezárták, azaz a cégek visszafizették a felvett összeget.
A gazdaságban nincs nyoma
A szakemberek szerint a hitelek sikere annak volt köszönhető, hogy a Fed jóval a piaci kamatok alatt nyújtott kölcsönöket. 2008. október 20-án például összesen 113,3 milliárd dollárt helyezett ki az amerikai jegybank 28 napos hitelek formájában 1,1 százalékos kamat mellett. Ezzel egyidőben a bankközi piacon 3,8 százalékos kamat mellett lehetett egyhónapos forráshoz jutni.
A Fed programjának ellenzői többnyire azt kifogásolják, hogy a fenti összegekből szinte semmi nem jelent meg a gazdaságban, hiszen a munkanélküliség nem csökkent jelentősen, a cégek leginkább átmeneti likviditási nehézségeikre használták az összegeket a munkahelyteremtés helyett.
mfor.hu
