2015. május 16. 06:31

A frissített kormányzati prognózisok nyomán úgy tűnik, idén is folytatódik a korábbi években megfigyelhető trend.

Már a konvergenciaprogram frissített makrogazdasági előrejelzéseiből is tudható volt, hogy a kormány a korábbi 1,8 százalékos inflációs várakozását az idei évre vonatkozóan 0 százalékra csökkentette. A helyzet főként a nyugdíjasok szempontjából érdekes, viszont összehasonlításként a cikkünkben a nettó minimálbér változásaira is kitérünk.

A kormány vállalta és törvényben rögzítette, hogy minden évben megőrzi a nyugdíjak reálértékét, aminek érdekében a várható infláció mértékével kell emelni a járandóságokat. 2013 óta azonban - ahogy a gazdaság mutatói javulást kezdtek mutatni - minden évben sikerül egyfajta konzervatizmus nyomán kialakult "túltervezés" miatt reálszintű növekedést elérnie a kormánynak a nyugdíjaknál.

Kapcsolódó:
Így emelnék Orbánék a nyugdíjakat 2018-ig

A költségvetés tervezésekor a vonatkozó évre ugyanis magasabb inflációval kalkulálnak az aktuális piaci helyzet és ismert adatok függvényében. Ezt a várakozást azonban már az áprilisban közzétett konvergenciaprogramban rendre csökkentették. Így történt ez idén is. Miközben a költségvetést még 1,8 százalékos inflációval tervezték, és ilyen mértékben emelték a nyugdíjakat is, a frissített prognózis alapján 0 százalékos lehet a fogyasztói árindex mértéke, ami újabb 1,8 százalékos reálszintű növekedést eredményez az érintetteknél.

Ha 2010-hez képest nézzük a változásokat, akkor az infláció (és így a nyugdíjemelések) elmúlt években tapasztalt túltervezése jelentős reálszintű emelkedést eredményezett.

2010-hez képest az összesített infláció 17 százalékos volt, ami mellé egy 24,9 százalékos nominális nyugdíjemelés társult.

Reálszinten mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjak 6,7 százalékkal érhetnek többet idén, mint 2010-ben. 

A 2015-ös év azonban nemcsak a nyugdíjasok, de a minimálbérből élők számára is lényeges, bár elismerjük, a változás nem nevezhető igazán érezhetőnek. De kezdjük az elejéről!

Idén a nettó minimálbér 3,4 százalékkal emelkedett az 1,8 százalékos infláció mellett (lásd az első grafikonunkon), vagyis tavalyhoz képest egy 1,57 százalékos reálszintű emelkedés történt. Az igazán lényeges változás azonban nem ez. 2010-hez viszonyítva ugyanis ez lehet az első olyan év, amikor már reálszinten is többet ér a nettó minimálbér 68 775 forintja. 2010 óta a "felhalmozódott" 17 százalékos infláció mellé 18,9 százalékos nominális növekedés történt. Mindebből pedig következik, hogy a korábbi években kimutatott folyamatos reálszintű "értéktelenedés" most megfordulni látszik. Amennyiben ugyanis megvalósul az éves szintű 0 százalékos infláció, akkor összesítve már

1,7 százalékkal többet ér a nettó, mint 2010-ben az akkor érvényes összeg. Igaz ez jócskán elmarad a nyugdíjak 6,7 százalékos felhalmozott reálnövekedésétől.

Székely Sarolta
mfor.hu