A nyugdíjreform mellett a támogatásokkal is aktiválnak
Tavaly indult a "Lépj egyet előre" program, amelynek lényege, hogy egy lépcsőfokkal magasabb képzést kapjanak a jelentkezők. Azaz, aki csupán 6 évig járt iskolába, annak meglegyen a 8 általános, aki pedig már rendelkezik ezzel, az szerezzen egy OKJ-szakképesítést - magyarázza a szakállamtitkár. Hozzátette: a második szakirányú OKJ-s képzést már ingyen vehetik igénybe a munkavállalók.
A támogatásokkal azokat a szakmákat preferálják, amelyekre valós piaci igény van, mivel az elsődleges cél a munkához segítés. Szakképzés esetén nem feltétel a munkáltatói hozzájárulás, mivel a kkv-szektorban nem jellemző, hogy támogatnák a dolgozók képzését. Igaz, a munkaügyi tárca számításai szerint saját dolgozóik képzésére - a januártól életbe lépett jogszabályváltozás miatt - idén akár 200-500 millió forinttal is többet költhetnek a mikro- és a kisvállalkozások.
A szakképzési hozzájárulás eddig ugyanis a cégek által kifizetett éves bruttó munkabér másfél százaléka volt, amelynek fél százalékát, azaz a fizetendő járulék egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordíthatták. Mostantól viszont a mikro- és kisvállalkozások számára (a hazai munkaadók 80 százaléka ebbe a körbe tartozik) ez az arány hatvan százalékra emelkedik. A többi vállalkozás - így például a multinacionális vállalatok - ezentúl is a bruttó kötelezettség harmadát számolhatja el.
"Gyakorlatilag hozzáigazítjuk a nyugdíjazási rendszert a megváltozott munkaerőpiachoz" - mondta Lukács Erika, az SZMM szakmai főtanácsadója. Az aktív kor kitolása elsősorban gazdasági kényszer, mivel egyre magasabb kort érünk meg, ezzel párhuzamosan viszont öregszik a népesség. A fiatalok tanulmányaik miatt egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, így felfelé tolódik el a valóban munkaképes csoport korhatára, mondta Lukács.
A főtanácsadó szerint a magyarok 90 százaléka ma korábban megy nyugdíjba, mint azt hivatalosan lehetne. A 90-es évek kényszerű nyugdíjazási hulláma miatt a hatóságok egészen mostanáig szemet hunytak a rokkantnyugdíjazási eljárások feltűnően magas száma felett. Mostantól azonban szeretnék elzárni a menekülési útvonalakat, és a nyugdíjas korúaknál is egyre inkább az aktivitást kívánják ösztönözni.
Lukács szerint az idősebbek teljesítőképessége ma már nem csökken olyan drasztikus mértékben, mint régen, emiatt is érdemes számítani munkaerejükre. Úgy véli, az ösztönzés mellett a legfontosabb feladat a munkaadók attitűdjének megváltoztatása.
Körte Ildikó