2007. május 3. 16:16

A kormány csütörtökön sürgősséggel nyújtotta be az Országgyűlésnek a rehabilitációs járadék szabályairól szóló törvényjavaslatot. A legfeljebb három évre szóló, a rehabilitációs foglalkozásokat elősegítő járadék azoknak járna jövőre, akik ötven százaléknál magasabb, de 79 százaléknál kisebb mértékű egészségkárosodást szenvedtek. Mfor.hu háttér.

Rehabilitációs járadékot kaphatnak

A statisztikák szerint minden negyedik rokkantnyugdíjas munkaképes - ez jelentheti egyrészt azt, hogy ezek az emberek egyszerűen csalnak, vagy azt, hogy a munkaadók egyáltalán nem akarnak csökkent munkaképességű alkalmazottal dolgozni.

Összességében azonban - bárhonnan is szemléljük az adatokat - a költségvetésnek hatalmas kiadást jelent a munkaerőpiacról így vagy úgy kikerülő, még aktív korú emberek ellátása. Vagyis a helyzet megváltoztatása elengedhetetlen.

A szociális és munkaügyi minisztérium persze nem hideg számokkal magyarázza a jogszabályváltozás szükségességét. A tárca inkább arra hivatkozik, hogy azoknak is lehetőséget kell nyújtani a munkaerőpiacon, akik jelenleg ki vannak szorítva onnan.

A rehabilitációs járadék bevezetése egyébként nem új keletű elképzelés, azt a szaktárca és a kormány hosszú hónapok óta ígérgeti. Lényege, hogy speciális, személyre szabott rehabilitációval és képzéssel ismét a munka világába léphessenek az onnan kiszorult megváltozott munkaképességűek. A képzés és rehabilitáció ideje alatt - ami legfeljebb három évet vehet igénybe - járadékot kaphatnak a résztvevők. A rehabilitációs járadék és a rokkantnyugdíj rendszere között az egyik alapvető különbség az lenne, hogy nem a munkaképesség csökkenését mérik majd, hanem a visszaállíthatóság mértékét.

Maga a kifizetés és a működés megegyezik majd a rokkantnyugdíjnál megszokott rendszerrel - azzal a különbséggel, hogy a járadékosnak együttműködési szerződést kell kötnie a rehabilitációjában részt vevő szervezetekkel, cégekkel - vagyis kötelezettséget kell vállalnia. A rokkantnyugdíj esetében ilyen kitétel természetesen nincs - csak a felülvizsgálatokon kell túlesni.

Nem lesz automatikus felülvizsgálat

Rendszeres felülvizsgálat a rehabilitációs járadék ideje alatt nincs - idő sincs rá, hisz csak három évről van szó. Két esetben azonban mégis előfordulhat felülvizsgálat. Egyik esetben a járadékos kérheti azt, mert például állapotában jelentős romlás következett be. Ha ez bebizonyosodik - illetve az, hogy állapota nem javítható -, az érintett kérheti rokkantnyugdíjazását.

A felülvizsgálatot kezdeményezheti maga a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv is, ha felmerül a csalás lehetősége. Vagyis ha valószínűsíthető, hogy a korábban megállapítottnál kisebb mértékű a károsodás foka, illetve az nem is állt fenn soha. Ebben az esetben az intézmény hivatalból indít felülvizsgálatot.

Nem kaphat mindenki járadékot

A járadékot az kaphatja meg, aki legalább ötven, de legfeljebb 79 százalékban megváltozott munkaképességű - ezt egy komplex, nemzetközi normákon nyugvó vizsgálattal állapítják meg. Emellett az érintettnek rendelkeznie kell megfelelő szolgálati idővel is, nem lehet keresete, és más ellátásban - például rokkantnyugdíj, gyes - sem részesülhet. Az is szükséges a járadékhoz, hogy az érintett a megváltozott munkaképesség miatt saját szakmájában, illetve előző munkahelyén ne tudjon elhelyezkedni.

A járadék mértéke a harmadfokú rokkantnyugdíj 120 százaléka. Azért magasabb, mint a rokkantnyugdíj, mert a járadékból a járadékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni - annak a munkáltató eső részét az állam vállalja magára.

Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs járadékban eltöltött időszak beleszámít majd a szolgálati időbe - ellentétben azzal, mintha pusztán munka nélkül töltötte volna el azt az időt az érintett. Vagyis a végső, öregségi nyugdíj elszámolásakor nem lesz hiábavaló az a három év sem, amit a rehabilitáció jelent.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum