Ugyan a pénztárak óriási hendikeppel futnak neki a január végén záruló versenynek, borítékolhatóan fogcsikorgatva fognak küzdeni a létükért. A pénteken beterjesztett törvényjavaslat érvek kapcsán ad némi muníciót a pénztáraknak, ugyanakkor a maradási szándék kinyilvánítása korántsem lesz olyan egyszerű. Leszögezhetjük tehát, hogy egyelőre nagyon elszántnak tűnnek a felek nyugdíjügyben: a kormány tűzzel-vassal keresztül akarja nyomni elképzeléseit a magánpénztárak megszüntetéséről, míg a pénztárak készek elmenni a végsőkig igazuk védelme érdekében. A nyomásgyakorlás mellett a cégek az Európai Unióhoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak.
Már pénteken akcióba léptek a nyugdíjpénztárak?
A nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be a kormány "nyugdíjmentő csomagjának" részleteit, melyek szerint a pénztártagok január 31-ig dönthetnek arról, melyik modellt választják. Ha azonban valaki kitart a második pillér mellett, akkor is be kell fizetnie a munkaadójának a 24 százalékos járulékot az államkasszába, cserébe viszont semmit nem kap nyugdíjas korában. Tehát csak a 10 százalékos munkavállalói járulék sorsáról dönthetünk.
A pénztárak képviselői csütörtökön tárgyaltak a miniszterrel, elmondásuk szerint azonban szó nem volt egyeztetésről, Matolcsy nem kérte ki a véleményüket, csak ugyanazt közölte velük, amit előző nap a nyilvánossággal is. A pénztárszövetség azt is bejelentette, hogy minden lehetséges fórumon harcolni fog az igazáért, az Alkotmánybíróság mellett az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is megkapja majd beadványukat.
Erre jött aztán pénteken a jelentős tőzsdei zuhanás: a Budapesti Értéktőzsde BUX indexe 3 százalékos mínuszban zárt a nap végén, szinte minden jelentős részvényt lejtőre tettek. Sokak szerint ez akár a pénztárak nyomásgyakorlásának következménye is lehetett, ezzel próbálták elérni, hogy puhítson álláspontján a kormány.
A nyomásgyakorlás mellett a következő két hónapban vélhetően mindent megtesznek majd a nyugdíjpénztárak, hogy maradásra bírják tagjaikat, különböző akciókkal próbálhatják meggyőzni az embereket, ajándékokat kínálhatnak azoknak, akik hajlandók kitartani mellettük.
Schmitt lehet az első akadály
Csütörtöki hírek szerint a kormány a nyugdíjtörvényt is rohamtempóban nyomná át a parlamenten: december 13-án már a zárószavazást is megtartanák a jogszabályról, majd utána másfél hónapja maradna az állampolgároknak, hogy döntsenek, honnan akarnak nyugdíjat kapni.
Ha a képviselők megszavazzák a törvényt, akkor az első akadály a köztársasági elnök lehet, Schmitt Pálnak ugyanis ki kell hirdetnie az új jogszabályt. Persze ezt jó eséllyel meg is fogja tenni. A következő állomás a vitában az Alkotmánybíróság lehet, a Stabilitás Pénztárszövetség már eddig is beadványok sorával fordult a testülethez, a törvény megszavazása esetére pedig további lépéseket helyezett kilátásba.
Ha az alkotmánybírák korábbi döntéseiből indulunk ki, akkor Kolláth György szerint meg kell majd semmisíteni a törvényt, azonban a parlament éppen novemberben módosította az Ab jogkörét. Így a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. A gazdasági jellegű törvények szempontjából kulcsfontosságú tulajdonhoz való jog sérülése esetén ugyanakkor nem léphet fel az Ab. Éppen ezért kérdéses, hogy egyáltalán véleményt nyilváníthat-e a nyugdíjakkal kapcsolatban a testület.
Mire számíthatunk Európából?
Ha a köztársasági elnök és az Ab akadályát átviszi a tervezett törvény, akkor a nyugdíjpénztárak már csak a nemzetközi szervezetekben bízhatnak. A Stabilitás már kezdeményezte uniós ombudsman kijelölését, aki megvizsgálja a magyar kormány nyugdíjelképzeléseit, illetve jelezte, hogy az Európai Bírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője csütörtök este az MTI-nek azt mondta: több fenntartása van az Európai Bizottságnak a nyugdíjrendszerre vonatkozóan a közelmúltban bejelentett magyar intézkedésekkel kapcsolatban. Leszögezve, hogy a nyugdíjrendszerek a tagállamok nemzeti illetékességébe tartoznak, megismételte azt a korábban már említett bizottsági aggályt, hogy az eddig rendelkezésre álló információk szerint a változtatások nem szolgálják egyértelműen a hosszú távú fenntarthatóságot. Mint mondta, nyugtalanítja Brüsszelt az is, hogy a rendszer két pillére közötti választás "nem annyira szabad, ahogy az eredetileg látszott".
Ez tehát egy finom kritikaként értelmezhető, azonban ahogy a biztos szóvivője is leszögezte: a nyugdíjügyek a tagállamok saját hatáskörébe tartoznak, azaz ezen a téren korlátozott az EU mozgástere. Nyomásgyakorlással persze biztos rá tudnák kényszeríteni a kormányt, hogy visszavonja a javaslatot, de konkrét lépéseket nem tehetnek ellene.
Marad tehát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Azzal már csak egy gond van: nagyon lassan hozza meg döntéseit, általában évekbe telik, mire végigmegy egy eljárás. Ez pedig azt jelenti, hogy amíg nem bólint rá mindenki a jelenlegi kormány nyugdíjterveire, addig a mindenkori magyar kormány feje felett fog lebegni Damoklész kardja, hiszen ha egyszer Strasbourgban pert veszít az állam, akkor évek múlva kamatostól kell majd kárpótolni a felpereseket.
Strasbourgban egyébként bárki ingyenesen, magyar nyelven nyújthat be kérvényt a bíróságnak. A fórum azonban csak akkor foglalkozik a beadványokkal, ha előtte bebizonyosodik, hogy az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítette a kérvényező. Az ítélet nemcsak egyezménysértést, de gyakran kártérítést (ún. igazságos elégtételt) állapíthat meg. Az elmarasztalt állam kormányának az euróban megállapított igazságos elégtétel összegét nemzeti valutájában az ítélet véglegessé (jogerőssé) válásától számított 3 hónapon belül ki kell fizetnie. A Bíróság minden döntése kötelező és végrehajtandó a tagállamokra, kivéve ha tanácsadói véleményből áll.
Beke Károly
mfor.hu
