Míg itthon az eladó vagy az ingatlant kiadó személy fizeti az ügynöknek, ügynököknek az ingatlan árának 1,5-5%-át, illetve 1-2 havi bérleti díjat, addig Hollandiában az a fél fizet, aki az ügynököt hozta a tranzakcióhoz. Bulgáriában egy nyaraló esetében akár 16%-ra is rughat az ügynöki sikerdíj. A RE/MAX Europe európai összehasonlítása alapján nem drágák, igaz nem is olcsók a hazai közvetítők. Vagy mégis? Az elemzés a kontinens 26 országában vizsgálta az ingatlanközvetítői díjak alakulását különválasztva a bérlés és az adás-vétel kapcsán felmerülő költségeket.
Hazánk és Kelet-Európa
Közép-Kelet-Európa vizsgált országaiban bérlés során a legalacsonyabb ingatlanközvetítői díjat Romániában találjuk, a legmagasabbat pedig Horvátországban, ahol az éves díj 15-30%-át is elkérhetik értékesítőtől és ügynökségtől függően. Szlovákiában és Magyarországon többnyire 1-2 havi bérleti díjat kérnek a bérbeadótól az eredményes közvetítésért. Bulgáriában ez az érték akár 3 havi bérleti díjra is rúghat, ugyanakkor áfa nélküli és Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan a bérbeadó és bérlő közösen fizet. Érdekesség, hogy Szlovákia esetében csak akkor tartalmaz a díj plusz áfát, ha az ingatlan kiadója az áfa megfizetője.
'''Eladás-vásárlás esetén''' az ingatlanközvetítői díjak alakulását igen vegyes kép jellemzi a vizsgált régiókban. Romániában a maximum 3%-ot megegyezés szerint fizetheti az eladó vagy a vevő, esetleg közösen, Csehországban és Szlovákiában az eladó átlagosan 3-6%-ot, illetve 3-5%-ot fizet a sikeresen lebonyolított üzlet után, míg Horvátországban mind a vevő mind az eladó két-két százalékkal honorálja a munkát az előzetes megegyezés függvényében. Ugyanakkor Magyarország és különösen Bulgária igen specifikus ebben a szegmensben: a sikerdíj már függ az ingatlan típusától (kereskedelmi, ipari, vagy lakóingatlan: ez esetben új vagy használt,) és az elhelyezkedésétől is (vidék, főváros). Bulgáriában az ingatlanközvetítői díj ennek megfelelően 1-16% között van, míg egy-egy vidéki vagy kereskedelmi ingatlan közvetítői díja 1% is lehet, addig egy nyaraló ingatlan esetében 16%-ra is rúghat ez az érték. Magyarországon ritka az ilyen magas honorárium, a díj általában 1,5-5% között ingadozik, melyet befolyásolhat az ingatlan értéke, a szerződés típusa is (kizárólagos, nyílt stb.), továbbá az adott irodánál, hálózatnál előre lefektetett alapelvek.
Nyugat-Európa
Ingatlan bérlése esetén általában két módon honorálják az ingatlanközvetítő sikerét: az egyik esetben a félhavi/ havi/ kéthavi vagy háromhavi bérleti díjat fizetnek ki egy összegben a sikeres tranzakció után (pl. Benelux államok, német ajkú szomszédaink, mediterrán országok). A másik esetben pedig az ingatlan kiadója az éves bérleti díj meghatározott százalékát fizeti az értékesítőnek, ez általában 10-12,5% között mozog (10% pl. Skóciában, Spanyolországban, 12% pl. Angliában).
A vizsgált huszonhat ország közül egyedül Dánia és Svájc az, ahol nem kérnek jutalékot a sikeres bérbeadásért, míg Angliában a közvetítő a háziállat után is kap juttatást, kereken 100 fontot.
A skandináv országok, Nagy-Britannia és Írország, Svájc, Belgium és Luxemburg, Málta és Portugália esetében az eladó fizet. Az értékesített ingatlanból származó jutalék a százalékot tekintve Nagy-Britanniában és Írországban, illetve Svájcban és Norvégiában a legkisebb.
Ugyanakkor Európa egyre több országában a vevő is szerepet játszik a közvetítői díj rendezésében, így konkrétan Ausztriában és Németország egyre több tartományában, továbbá a vizsgált mediterrán országok többségében. Hollandiában az fizeti a jutalékot, aki az értékesítőt alkalmazta, Spanyolországban pedig megegyezés szerint a vevő és az eladó egyaránt fizetheti azt.
A teljes lista: