Könnyebb lesz svájci frankhoz jutni
Szerdán kötött valutacsere-megállapodást az MNB és a Svájci Nemzeti Bank, melynek köszönhetően könnyebben jutnak svájci frankhoz a bankok. Az egyezség szerint az euróval rendelkező magyarországi pénzintézetek az uniós fizetőeszközt kedvező kamatozással cserélhetik el svájci frankra egyhetes futamidőkkel. Az MNB illetékesei úgy vélték ezáltal csökkenhetnek a bankok által felszámolt egyéb költségek. Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi bankok helyzetét javítja a megállapodás, hiszen így képesek a nehezebb időszakokban is refinanszírozni svájcifrank-hiteleiket. Azt is megjegyezte, hogy minél inkább megnyugszik a piac, és a kereskedelmi bankok számára minél több refinanszírozási lehetőség áll rendelkezésre, annál inkább remélhető, hogy a bankok képesek a költségeiket csökkenteni, és akkor végső soron természetesen a hitelkamatokat is.
Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban megtorpant hitelkihelyezések miatt a bankok a már meglévő szerződésállományon igyekeznek a lehető legtöbb bevételre szert tenni, így például hiába csökkent jelentősen a svájci vagy az európai alapkamat, a bankok növelték a kezelési költségeket, így a konstrukciók teljes hiteldíj mutatója piaci szinten inkább felfele mozdult. Ezt természetesen tetézte a forint gyengesége, így az adósoknak az elmúlt időszakban hónapról hónapra nőttek a terheik. Változást valószínűleg tényleg csak az generálhat, ha a bankok újra jelentős összegeket tudnak kihelyezni, így a meglévő ügyfelek terhei csökkenhetnek, ez azonban a Lakásmustrának nyilatkozó, a piacot belülről ismerő szakértő szerint legkorábban a második félévben várható.
Segít az állam
"Az utóbbi hetekben szinte teljesen kidolgozásra került egy lakásgarancia-alap koncepciója, melynek lényege az lenne, hogy a kormány átmenetileg beszállna a törlesztésbe az adós helyett, de ezt nem ajándékba kapnák a lakástulajdonosok" – mondta el múlt pénteki sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök által meglebegtetett segítség kapcsán ugyanakkor konkrétum azóta sem látott napvilágot. Vélelmezhető, hogy a terv lényege tulajdonképpen a futamidő kinyújtása lenne. Bizonyos rövid ideig az állam törlesztene az adós helyett, ezt azonban a futamidő valamely szakaszában (esetleg a végén) kellene visszafizetni.
A Bankszövetség a kormányfő bejelentése kapcsán az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a bankok törekszenek arra, hogy az átmenetileg bajba került, de kooperáló ügyfélnek átmeneti könnyítéseket adjanak. Azonban a kereskedelmi bankok nem a saját pénzüket adják oda az ügyfeleknek, hanem a betéteseikét. Ezért nehezen elképzelhető, hogy egy olyan ügyféllel megállapodjanak, akinek mondjuk x ezer forintot kell havonta fizetnie, de azt jelzi a banknak, hogy esetleg a következő 6 hónapban nem tud semmit sem fizetni. Elfogadható ugyanakkor, ha fizeti a kamatot, és esetleg kevesebb tőkét, de azt elképzelhetetlennek tartja Felcsuti Péter, hogy az ügyfél semmit se fizessen.
Változik a támogatott lakáshitelek kamatának megállapítása
A támogatott lakáshitelek kamatait mindig az új kibocsátású, 5 éves futamidejű államkötvények hozamaihoz mérték, úgy, hogy a megelőző 3 hónap hozamainak - forgalommal súlyozott - számtani átlagát vették alapul. A támogatás új lakásnál ennek a 60, míg használtnál a 40 százaléka.
Az utóbbi hónapokban azonban a pénzügyi válság miatt gyakorlatilag szünetelt az állampapír-kibocsátás, februártól nem lehetett volna kamatot rendelni az új támogatott lakáshitelekhez. Ez a referenciahozam a másodlagos piacon kialakult állampapír-hozamokon alapul, és szintén az előző 3 havi hozam számtani átlaga lesz a támogatott hitel kamatának a kiindulópontja.
A hozamok ugyan januárban szelídültek, ám novemberben és decemberben évtizedes csúcsok dőltek meg, így a támogatott hitelek adósai számára is rosszul indul az év. Tény ugyanakkor, hogy nekik legalább a forint árfolyamveszteségével nem kell számolni, ám a törlesztőrészletek így is emelkedni fognak.
Népszavazással korlátoznák a bankokat
Hitelesítette az Országos Választási Bizottság azt a kezdeményezést, mely az ingatlanvásárlási célú hitelszerződések egyoldalú megváltoztatását tiltó népszavazási kezdeményezésnek is szabad utat adott. Itt három kezdeményezést adtak be, melyek arról szólnának, hogy a kamat, a kezelési költség és az előtörlesztési díj mértékét a hitelező nem emelhetné a hitelfelvevő akarata ellenére. Országos népszavazást akkor lehet kiírni az egyes kérdésekben, ha a kezdeményezők 200 ezer hiteles, támogató aláírást gyűjtenek össze. A népszavazás eredményessége esetén annak tartalma kötelezi az Országgyűlést a megfelelő jogszabályok megalkotására.
Miután a népszavazás kimenetele erősen kétséges, ahogy az biztosan kizárható, hogy visszamenőlegesen bármiféle hatása legyen, így egy sikeres referendum esetén is évek múlva lehet csak kézzel fogható eredménye a kezdeményezésnek. Azt is látni kell, hogy a bankok nyereségérdekelt vállalkozások, így olyan konstrukciókat fognak csak kötni, ahol az érdekeik kellő módon biztosítva vannak. Így egy, a jövőben megszülető esetleges jogi korlátozás minden bizonnyal azt eredményezné, hogy a bankok a magasabb kockázatot (amit a fix szerződések miatt vállalniuk kellene) magasabb díjakkal fogják honorálni.
