Sok szempontból tisztább és egyszerűbb piaci helyzettel találkoznak azok a leendő vásárlók, akik most vásárolnak lakást – a kínálat óriási, az árak mélyebben már talán nem is lehetnének, ráadásul az árfolyamkockázattól sem kell már tartani, mivel a lakossági devizahitelezés a válság kitörése után rövid időn belül megszűnt, ma már devizában csak kiváltani lehet a meglévő hiteleket (melynek hasznosságáról megoszlanak a vélemények).
Beugró nélkül nem megy
Alapvető változás, hogy az ingatlanpiaci aranyévek után most már gyakorlatilag nem lehetséges az önerő nélküli ingatlanvásárlás – kivéve, ha több ingatlant is be tud vonni a leendő adós fedezetként. A szocpol és a Fészekrakó néhány éve sok családnak gyakorlatilag automatikusan teremtette elő a szükséges beugrót, ezek azonban költségvetési okok miatt megszűntek, és a hírek szerint a közeljövőben változatlan formában nem is várható a visszatérésük. Helyette valószínűleg újfajta, kamattámogatott hitel lesz majd elérhető (mely része a nemrég kihirdetett Otthonvédelmi Akciótervnek), ám ennek részleteiről egyelőre még keveset tudni.
Ami biztos, hogy a kvázi egyedül elérhető forinthitel esetén minimálisan 25%-os önerő szükséges a vásárláshoz – ez egy Budapesten olcsónak számító, 10.000.000 forintért kínált ingatlan esetén 2.500.000 forint. A válság kitörése előtt előfordult olyan példa is, hogy a hitelfelvevő a szükséges önerőt személyi kölcsönből gondolta biztosítani, ez azonban nem igazán ajánlott megoldás (ilyenkor ugyanis nemcsak a lakáshitel, hanem az önerőként felvett személyi kölcsön részleteit is fizetni kell). A deviza alapú finanszírozásnál a forinthitelek kamatai drágábbak, jellemzően 8-10% között alakulnak, miközben anno svájci frank alapú hitelt akár 5%-on is fel lehetett venni – cserébe viszont nem kell aggódni a frank vagy az euró napi árfolyamváltozásai miatt.
Finanszírozás már egy albérlet áráért
Megfelelő és stabil jövedelem esetén érdemes elgondolkodni, nem-e érdemes az albérlet helyett a saját tulajdonú ingatlanra fordítani a havi lakhatási kiadásokat – a törlesztőrészletek ugyanis forint alapú hitelezés esetén sem megfizethetetlenek. A Raiffeisen Bank hitelkalkulátorából nyert adatok alapján 7.000.000 forint hitel 240 hónapra az első kamatperiódusban 60.703 forint törlesztőt jelent – ez, a szükséges önrésszel együtt 8.75 millió forintot jelent, amiért Budapesten egy ehhez hasonló ingatlan már megvehető és finanszírozható. Mindez nem drágább, mint egy havi albérleti díj, vidéken pedig jóval szélesebb lehetőségek közül lehet válogatni, akár még egy kisebb ház is beleférhet a keretbe.
Maradva a fővárosban, akinek nagyobb a teherbíró-képessége, bátran körülnézhet a Budapesten. Átlagosnak számító 15-20.000.000 forint között kínált ingatlanok körében is – ennyiért már jó elhelyezkedésű, tágas téglalakást is meg lehet vásárolni. Egy ilyen típusú ingatlanhoz, 15 millió forintos hitel felvétele esetén 3.750.000 forint önerő szükséges – amit 240 hónapig 130.000 forintjával, míg 360 hónapos futamidő esetén 115.000 forintjával fizetendő (az első kamatperiódus adatait vettük figyelembe). Még ebben az esetben is elgondolkodtató lehet a saját ingatlan finanszírozása, mivel a főváros jobb környékein 100.000 forint alatt csak elvétve lehet kellően tágas és "beköltözhető" állapotú albérleteket találni.
Merre, mennyi, hány méter?
Az első kamatperiodus után a törlesztőrészletek körülbelül 2-8 ezer forinttal nőhetnek, de természetesen változást okozhat az MNB-alapkamat módosulása is.
Aki egyébként megelégszik a minimalizmussal, könnyű helyzetben van – Budapest egyik legolcsóbb eladó ingatlanát 20 év futamidővel, körülbelül havi 18.000 forintért birtokolhatja – tény persze, hogy egy kicsit össze kell húznia magát.
mfor.hu
