A Nymomentum.com új Forex elemzéseiből gondoltam, közzétesszük ezt, ami mindenki érdeklődésére számot tarthat, Kovácsházi György tollából.
Régóta nem láthattunk ennyire nyugodt nyarat a tőzsdéken, 2007 óta nem volt ilyen alacsony a forgalom, és ezzel együtt kicsi a volatilitás. Ez az átmeneti megnyugvás a kockázatosabb eszközökben is meglátszik, így az EUR/HUF árfolyam is lefelé jött, vagyis erősödni tudott a forint. Augusztus 6-án jártak a legjobban a külföldre utazó magyarok, ekkor 275-nél is járt az árfolyam.
Bár a külkereskedelmi egyenlegünk idén is jól alakul – az év első öt hónapjában több, mint 2,8 milliárd euró többlet keletkezett, ami forint erősítő hatású – a legfrissebb GDP-adat elszomorító volt. Az idei 2. negyedéves GDP a tavalyihoz mérten 1,2% csökkenést mutat, ráadásul ez már a második negyedév, hogy negatív előjelű adat érkezik, így kijelenthető, hogy recesszióban az ország. A kormányzat ezt teljesen normálisnak tartja, a lassuló európai gazdaságra és a rossz időjárási körülményekre fogják a rossz bizonyítványt. Eközben a K&H egyik elemzője szerint kedvezően alakult az aratási szezon, és a mezőgazdasági szektor idén felfelé húzza a GDP-t, illetve a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk – Németország – hajszálnyival, de várt feletti GDP-adatot jelentett. Ezek ellenére a kormány kitart az „unortodox” gazdaságpolitika mellett, hiszen az „fellendíti a gazdaságot megszorítások nélkül is”.
Ahhoz, hogy ne növekedjen tovább a GDP arányos államadósság, többletes államháztartási egyenlegre lenne szükség. Ez a nyugdíjbiztosítónál lévő vagyon államosítása nélkül elképzelhetetlen lenne, így egy fegyver maradt a kormány tarsolyában, hogy arányaiban ne növekedjen az államadósság: az infláció.
Jelenleg 5,8% a fogyasztói infláció mértéke, amivel messze nálunk a legnagyobb a pénzromlás üteme az egész Európai Unión belül. Mivel a gazdaságot a kormányalakítás óta eltelt több, mint két év alatt nem sikerült felpörgetni, így maradt az adósság elinflálása. Ebben jelenleg elég jól állunk. Már a hatalomra jutás után látszott, hogy a gazdaságpolitika egyik (egyetlen?) érdemi eleme a gyenge forint, ami komparatív előnybe hozza az exportőröket, ezáltal megnő a külkereskedelmi többletünk, és pénz áramlik az országba. Emlékezzünk csak vissza a 2010 nyarán elhangzott nyilatkozatokra („csőd szélén az ország”), amik hirtelen több tíz forinttal drágították meg az eurót.
Az MNB legyezőgörbéjén az látszik, hogy jövőre visszatérhetünk a 3%-os középtávú cél közelébe (persze ez a legyezőgörbe általában alulbecsüli a tényleges inflációt, mert épp a váratlan kormányzati lépésekre nem rendelkeznek képlettel az elemzők). Ez a már fent leírtak miatt nem összeegyeztethető a kormány céljával. Úgy tűnik, hogy a kormány 4-5% közötti inflációnak örülne (régebben volt is vitájuk az MNB-vel, hogy meg kéne emelni az inflációs célt), remélhetőleg a mostani infláció már vezető politikusainknak is túl magas kezd lenni. Jövőre kifut az ÁFA és a jövedéki adó emelésből eredő többlet infláció is, így aztán még idén, év vége előtt elkezdhetik „támasztani” az inflációt, hogy az jövőre se csökkenjen túlzottan. Ehhez mi a két legegyszerűbb út?
- Újabb adóemelés. Ez természetesen nem járható út, a nép már így is túlzottan meg van szorítva, és ez nem összeegyeztethető az „unortodox” gazdaságpolitikával (abba most ne menjünk bele, hogy akkor eddig miért emeltek, vagy találtak ki új adókat...)
- a forint gyengítése.
Ez utóbbi látszik a legvalószínűbbnek. Amíg a miniszterelnök úr a Fertő-tó körül túrázik, addig az európai kollégái is nyaralnak, a piac nyugodt, nincs érdemi mozgás a piacokon. Viszont szeptembertől megint érdekes lesz a helyzet, Spanyolország már kért egy bankmentő csomagot, hamarosan a kötvénypiacuk is uniós segítségre fog szorulni, hogy fenntartható maradjon az adósságuk, a görögökkel folyton baj van, a közel-keleten is nagy a feszültség, az USA megint közelít az adósságplafonjához, és még sorolhatnám a kockázatokat. Ez mind-mind esést hozhat a tőzsdéken, ezzel együtt a forint is gyengülésnek fog indulni. Ha ez nem lenne elég, akkor majd tovább húzzuk az IMF-tárgyalást, ami a nyári szünet után szeptemberben minden bizonnyal újra folytatódni fog, de újabb forduló után sem lesz semmi eredmény, és előbb-utóbb a spekulánsok is észre fogják venni, hogy nem célunk az IMF-megállapodás, csak a „török kártyát” próbáljuk meg kijátszani. Ráadásul a kiugró infláció ellenére az alapkamat-emelés fel sem merült a jegybankáraink között, ellenben a vágásról már beszéltek. 2013 márciusában pedig lejár Simor András MNB-elnök mandátuma, helyére pedig egy fideszes pártkatonára számíthatunk, ami már önmagában forint gyengítő hatású az MNB függetlenségének csorbulása miatt.
Végül nézzük meg röviden a forintot technikai alapon:
Ezen a napos grafikonon jól látszik, hogy 275 és 280 között épített ki egy bázist az EUR/HUF. Ha a nemzetközi befektetői hangulat romlik, amire szeptembertől jó esély van, akkor 280 áttörésével hamar 290 közelébe gyengülhet az árfolyam. Több reálgazdasági forrás is megerősítette, hogy 280 áttörésére euró vételbe kezdenek, hogy még egy nagyobb gyengülés előtt be tudjanak vásárolni. Ezek az euró vásárlások forint gyengítő hatásúak (bár a reálgazdasági forgalom kis része a teljes piacnak, de azért érdemes rá figyelni). Ezek tükrében 275-től érdemes a forint gyengülésére spekulálni, akár úgy is, hogy ha tovább erősödik a forint, akkor újabb longok nyitásával. Ezt az elgondolást egy IMF-megállapodás húzná keresztbe, ami hirtelen további erősödést hozna, de a kormányunk hozzáállását látva erre egyhamar nem számíthatunk: amíg ilyen kedvező a forint kurzusa, és az állampapírhozamok is csökkennek valamelyest, addig nincs rákényszerülve a kormány, hogy megszülessen a megállapodás.
E cikk szerzője Kovácsházi György, a New York Momentum Trader Kft. forex elemzője. Négy éve kereskedik a pénzpiacokon és készíti csoportjának a reggeli elemzéseket. Minden pénteken délután ingyenes forex webináriumot tart, a reggeli elemzéseit is on-line formában követhetik előfizetői.
