A kőolaj, az arany, az ezüst és egy sor más nyersanyag ára az utóbbi héten jelentősen csökkent. Az északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti ára például 10,5 százalékkal volt alacsonyabb pénteken, mint egy héttel korábban, a WTI olajfajta ára pedig 11,6 százalékkal csökkent heti összevetésben.
Az elemzők nagy része szerint az árzuhanásnak egyelőre vége. A folyamat várható és szükséges volt, egészséges korrekció ment végbe a nyersanyagpiacon - mondják hozzáértők, akik szerint az árak elsősorban azért csökkentek, mert a befektetők attól tartanak, hogy az eddigi olaj- és nyersanyagár-emelkedéstől világszerte meglódult infláció fékezi a gazdasági növekedést és a keresletet, és még több szigorításra kényszeríthet egyes mértékadó bankokat, köztük az Európai Központi Bankot és a kínai központi bankot.
Elemzők már korábban figyelmeztettek, hogy túlzottak a részvényárak az igen vegyes első negyedévi vállalati beszámolókhoz képest, amelyek már tükrözik az idei energia- és nyersanyagár-emelkedés fékező hatását.
Ugyanakkor a nyersanyagárak csökkenésével mérséklődött a kibontakozást hátráltató egyik fő tényező ereje. Ráadásul pénteken a vártnál jobb adat jelent meg az amerikai foglalkoztatás áprilisi növekedéséről, a tőzsdei pánikhangulat így oldódott, és megtorpant a lejtőn a kőolaj ára.
A jövő héten az óvatosság lehet a meghatározó. A negyedéves vállalati beszámolók szezonja gyakorlatilag véget ért, ami önmagában is csökkenti a lendületet, és makrogazdasági adatok is alig érkeznek. A legnagyobb figyelem a pénteken megjelenő adatokra irányulhat. A német statisztikai hivatal Németország hazai össztermékének (GDP) első negyedévi alakulásáról publikálja becslését, az Eurostat uniós statisztikai hivatal pedig az euróövezet és a huszonhetek összesített GDP-jéről ad ki jelentést. Amerikában az infláció áprilisi alakulásáról és a fogyasztói hangulat alakulásáról közölnek adatokat.
Elemzők szerint az éves szintű infláció 3 százalék lehetett áprilisban az Egyesült Államokban. A fogyasztói árak emelkedése szinte megmérgezi a tőzsdét, mert a drágulás kamatemelésre sarkallhatja a központi bankokat, a hitelek így drágulnak, a vállalatok beruházási hajlandósága és a lakosság fogyasztási kedve pedig csökken.
MTI
