A lakások kisajátításánál megjelenő módosítást két okkal magyarázza a tervezethez fűzött indoklás: a módosítás - általánosan - a pénzbeli kártalanítást helyezi a természetbeni kártalanítás elé, illetve a kisajátítások idejét nagyon elhúzta az a gyakorlat, hogy a felajánlott cserelakásokat rendre visszautasították azok, akiknek a lakását kisajátította a hatóság. Jövő év július 1-jétől - a módosítás tervezett hatályba lépésétől - elég lesz felajánlani a cserelakást, és ha a szakértő szerint az megfelelő, de a tulajdonos nem fogadja el, akkor automatikusan pénzt kap a kisajátított a lakásáért.
Az indoklás idézi az Alkotmánybíróság 2005-ös határozatát: a kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a közérdekű cél másként nem valósítható meg, ugyanis az állam ilyenkor közhatalmi eszközzel vonja el másnak a tulajdonát, ami csak törvényi garanciák mellett történhet.
A tervezet megszüntetné azt az előírást, hogy a kisajátításnál a közösségi előnynek nagyobbnak kell lennie a tulajdon elvonásával okozott kárnál, ha az abban felsorolt okok miatt történik a kisajátítás. A kivételi listában szerepel a kiemelt beruházás, amelyet törvény vagy kormányrendelet nyilvánít ilyenné, miként az autópálya- és vasútépítés.
A tervezet felveszi a kisajátítási célok közé a Natura 2000 területeket is. Aki itt nem megfelelően műveli a földjét, attól az kisajátítható.
Rendezi a tervezet a kisajátított ingatlanon lévő jelzálog sorsát is. Erre azért volt szükség, mivel a jelzálogjog jogosultjai - rendszerint a bankok - nem vettek tudomást a kisajátításról, csak a végén kapcsolódtak be, amikor - lejárttá téve a hitelszerződést - a követelés fejében elvitték a kártalanítás nagy részét. Így nem maradt a lakástulajdonosnak elég pénze arra, hogy másik lakást vásároljon. Az új szabály szerint a jelzálogjogosultnak és az ingatlan tulajdonosának kell megállapodnia a jelzálog sorsáról, így az átvihető az új lakásra is.
Az Országgyűlés a múlt héten is módosította a kisajátítási törvényt. A változtatás lényege, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírói felülvizsgálat a sérelmezett döntés érdemi megváltoztatására is kiterjedhessen.
MTI
