A vezérigazgató szerint mind a forgalom, mind a tőzsdeindex alakulása szempontjából a BÉT 2010. évi teljesítménye megfelelt a nemzetközi tőkepiaci tendenciáknak. A BÉT, mint vállalat is jól teljesített, hiszen a működési eredménye várhatóan meg fogja haladni a tervezettet.
A BÉT az elmúlt három év legmagasabb részvényforgalmát produkálta 2010-ben. A napi átlagos részvénypiaci adásvétel 22,2 milliárd forint volt az idén, szemben a tavalyi 21,1 milliárd, és a 2008. évi 20,5 milliárd forintos forgalommal. A BUX index azonban lényegében nem változott a múlt év december végi értékéhez képest. A tőzsde 2011-ben is az idei évhez hasonló részvényforgalmat vár, Mohai György jövőre reálisnak tartja 23-24 milliárd forintos napi átlagforgalom elérését.
Arra a kérdésre, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával összefüggésben a magánnyugdíjpénztárak részéről megszűnő kereslet milyen hatással lesz a tőzsdére, elmondta, hogy piaci becslések szerint a pénztárak hazai részvénybefektetései 200 milliárd forintot tesznek ki, ez 9-10 napi forgalomnak felel meg. Valószínűsíthető, hogy ezen részvények jelentős része jövőre megjelenik a piacon.
A hosszú távú befektetésre, az öngondoskodásra azonban továbbra is lehetőséget adnak az olyan eszközök, mint a hosszú távú befektetési számla, a nyugdíj előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztárak - tette hozzá. A vezérigazgató véleménye szerint a potenciális befektetési tőke változatlanul jelen van a magyar piacon, mind a külföldi és hazai intézményi befektetői, mind a magánbefektetői érdeklődés változatlan. A BÉT problémája inkább az, hogy kevés a nemzetközi volumenben kereskedhető papír. Megjegyezte, hogy a közel 40 milliárd forintos kapitalizációjú CIG Pannónia Életbiztosító megjelenésével várhatóan eggyel nő az ilyen papírok száma, a bevezetés óta a papír napi átlagos forgalma 60 millió forint volt. Felzárkózóban van az RFV is, amelynek a 2009-ben végrehajtott alaptőke emelése után 2010-ben a napi forgalma 55 millió forint.
A 2010-es év eseményei közül Mohai György kiemelte, hogy az idén hat új részvényt vezettek be a tőzsdére, ezek közül egy, a CIG Pannónia Biztosító tőzsdei megjelenése jelentős volumenű nyilvános részvényértékesítéssel is párosult. Emellett két tőzsdei vállalat, a Mol és az RFV nyilvános kötvénykibocsátást is végrehajtott, 5,0, illetve 3,8 milliárd forint értékben, és ezek a vállalati kötvények is megjelentek a tőzsdén. A vezérigazgató az új bevezetéseket illetően hasonló aktivitásra számít jövőre is.
Az új papírok mellett több nagy külföldi kereskedő cég - a Royal Bank of Scotland, a BNP Paribas, a Nomura International és a Goldman Sachs International - hitelpapír-piaci szekciótagságot, illetve kereskedési jogot szerzett a BÉT-en. A hazai befektetési szolgáltatók közül az FHB és a Solar Capital a részvénypiaci és a határidős szekcióban, az iFOREX a részvényszekcióban lett tag.
Jelentős változás volt a BÉT életében, hogy december 1-jével félórával meghosszabbodott a kereskedési idő: fél öt helyett öt órakor zár a piac. Ennek hatásait jelenleg figyeli a BÉT, hiszen néhány hét után korai lenne még leszűrni a tapasztalatokat - mondta a vezérigazgató. Hozzátette, hogy délután háromtól a zárásig tartó időszakban a forgalom a napi adásvétel 38-39 százalékára emelkedett a korábbi 34 százalékról, ami azt jelzi, hogy valószínűleg jó döntés volt a kereskedési idő hosszabbítása.
A nemzetközi tőkepiaci folyamatokat értékelve az MTF-ek, azaz az alternatív kereskedési platformok térnyerését emelte ki. Ezek részesedése az európai részvénypiaci forgalomból a 2009 eleji 14 százalékról 26 százalékra nőtt 2010 novemberére. Hozzátette, hogy ez a Budapesti Értéktőzsdét nem érintette, ami annak tudható be, hogy a magyar piac legnagyobb részvényeinek a likviditása a budapesti piacon van, azaz a befektetők itt kereskednek ezekkel a papírokkal.
A BÉT, mint cég is jól működött az idén, a forgalom növekedésével arányosan az árbevétel is kissé nőtt a tavalyi évhez képest, a működési eredmény pedig várhatóan meg fogja haladni a tervezettet. Mohai György elmondta, hogy mindezt azzal a nagyon takarékos költséggazdálkodással érte el a tőzsde, amellyel sikerült a költségeket változatlan szinten tartani az idén.
A működés számadatait azonban az évet lezáró közgyűlés előtt nem kívánta közölni a vezérigazgató, a jövő évi tervekről is csak annyit mondott, hogy várhatóan 2011. sem lesz rosszabb, mint az idei év, jövőre is nagyságrendileg az idei évi teljesítményt szeretnék tartani.
Jövőre várhatóan döntés születik a Xetra kereskedési rendszer bevezetéséről is. Mohai György elmondta, hogy ezzel a kérdéssel jövő tavasszal fog újra foglalkozni a tőzsde igazgatósága, amikorra a Deutsche Börse elkészíti a rendszer új verzióját. A konszenzuson alapuló döntést az új verzió részleteinek ismeretében hozzák majd meg.
A Közép- és Kelet-Európai Tőzsdeszövetségen belül (CEE Stock Exchange Group), amelynek a Budapesti Értéktőzsde is tagja, a bécsi és a ljubljanai börze már a Xetra-rendszert használja, és a cél az, hogy a szövetség valamennyi tőzsdéjén azonos kereskedési rendszer működjön. Így lesz a leghatékonyabban biztosítható, hogy a hazai vállalkozások a saját, jól ismert körülményeik között, a magyar parketten élvezhessék hiánytalanul a nemzetközi tőkepiacok elérésének előnyeit - fűzte hozzá Mohai György.
MTI
