Pozitív nemzetközi piaci folyamatok
Közel másfél évvel a Lehman Brothers csődjét követően kijelenthető, hogy az államok és a jegybankok által beindított ”pénznyomda” megtette a hatását. A globális likviditásbőség nyomán a nemzetközi gazdasági folyamatok kedvező irányba indultak el. Egyrészt a pénzpiaci válság során legyengült pénzügyi szektor tőkésítettsége és likviditása stabillá vált, másrészt a kormányzatok fogyasztást ösztönző stratégiája (pl. roncsprémium program) is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A lakossági fogyasztás tartós fellendülése ugyanakkor még várat magára. Amit most láthatunk globálisan, az a vállalati szektor pozitív jövőképére épülő törékeny kártyavár. A legjobb példát erre az amerikai gazdaság 2009-es negyedik negyedévi teljesítménye szolgáltatta, amikor az Egyesült Államok gazdasága 5,6 százalékkal bővült éves szinten, ami bő hat éves rekordnak számít. Mindeközben ugyanebben a negyedévben a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az USA-ban átlagosan 90 ezer fővel csökkent havi szinten.
Hogy lehetséges, hogy a növekvő munkanélküliek száma mellett hat éves ütemben fejlődik a világ legnagyobb gazdasága? A vállalatok a gazdasági kilábalásra, ebből következőleg a fogyasztás felfutására spekulálva elkezdték feltölteni a készleteiket, ami óriási megrendelés-állományt eredményezett. Azaz fenntartható növekedésről egyáltalán nem, viszont egy ciklikus fellendülésről mindenképpen beszélhetünk az USA esetében. Ezt a ciklikus növekedési teóriát támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a Fed többször is kihangsúlyozta, hogy a gazdaság kilábalása nem önfenntartó. Emiatt csak akkor jöhet majd szóba az alapkamat megemelése, amikor a munkaerőpiacon is látszanak már a tartós kilábalás (azaz a nettó új munkahelyek létrejöttének) jelei. Az Egyesült Államok gazdasága idén átlagosan 2,8 százalékkal bővülhet a negyedéveket tekintve.
Nem beszélhetünk viszont egyszeri, kiugróan jó teljesítményről Kína esetében, ahol a gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben már 10,7 százalékon ”pörgött”. Sőt a központi kormányzat már inkább hűteni kezdte a gazdaságot. A világ jelenleg harmadik legnagyobb gazdasága így is 9,6 százalékkal nőhet idén, mivel a kínai export mellett a belső fogyasztás is egyre nagyobb szerepet kap a kínai növekedési modellben. Az eurózóna ezzel szemben visszafogott módon, 0,7-1,4 százalék körüli mértékben nőhet az idei négy negyedév során. Azaz leszögezhető, hogy azok az országok, régiók, ahol a fiskális politika megengedhette a gazdaság intenzív támogatását, ott a recesszióból sikerült gyorsan kilépni. Ezzel szemben az eurózónát és Európát általában a növekvő államadósság miatti megszorító politika jellemezte az elmúlt időszakban és várhatóan ez fenn is marad.
Magyarországon még várat a növekedés
Hazánkban a gazdaság növekedése várhatóan az idei második félévben indulhat ismét el, míg az első félév a recesszió mértékének lassú csökkenése jegyében telhet. A válság mélypontján 7,5 százalékkal visszaeső gazdaság alulteljesítését a belső kereslet gyengesége, illetve a 2006-ban indult államháztartás rendbe tételét célzó intézkedések okozták. Előbbit a magyarországi deviza alapú hitelezés befagyása, illetve a munkaerőpiaci bizonytalanságok generálták. Utóbbi esetében pedig azt kell látni, hogy a GDP 5 százalékának megfelelő kiigazítást hajtott végre a kormányzat. A nemzetközi előrejelzések szerint a gazdaság 2010-ben stagnálás körüli teljesítményt mutathat fel összességében. A gyengélkedő lakossági fogyasztás hatásait az export és az ipar teljesítménye kompenzálhatja egyértelműen. Az export esetében kedvező jel hazánk számára, hogy a magyar kivitel fő felvevőpiacának számító német gazdaság az eurózóna átlagánál valamivel gyorsabb ütemben (+1,6%) nőhet idén, ami fokozódó keresletet jelent a magyar exportcikkek számára.
A március 29-i kamatdöntéssel az Equilor véleménye szerint még nem fullad ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere, hogy tovább vágja a kéthetes repo kamatlábat. Bár az elemzői várakozások a megszokotthoz képest nagyobb szórást mutatnak, a piacon megint felbukkantak a radikális várakozások. Az Equilor úgy látja, hogy az MNB óvatos marad, és összességében nem mer 50 bázispontnál nagyobb vágást végrehajtani az év hátralévő részében, vagyis 5,25 százalékon, esetleg 5,00 százalékon látjuk a ciklus alját 2010-ben.
Nem áraznak inflációs nyomást sem a piaci szereplők, de az MNB is az infláció további süllyedésére számít az év második felétől, ahogy a nyári hónapokra kifut a tavalyi ÁFA és jövedéki adó emelés hatása, és a bázisból való kiesés miatt már meredekebb pályán csökken az infláció. Így 2010 közepétől teljesíthető az MNB 3 százalékos inflációs célja.
Az Equilor szerint a legfontosabb érv a további kamatvágásra az erős forint lehet, amelynek árfolyama visszatért a Lehman Brothers bedőlése előtti 265-ös váltóárhoz az euróval szemben, és a magas magyar hozamfelárak miatt továbbra is vonzó befektetésnek számít az eszköz. Ezért a jegybank akár már aggodalommal is figyelheti a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulását, amely gyengíti a növekedést egyelőre egyedül generáló exportot, érvet szolgáltatva a bátrabb vágásokra.
Merre tovább forint?
A piac többségét meglepte a magyar fizetőeszköz első negyedévben mutatott lendülete, amellyel közel másfél éves rekord szintre tudott erősödni. Amellett, hogy a nemzetközi hangulat pozitív hullámait a lehető legjobban lovagolta meg a forint, természetesen az is sokat segített, hogy az államcsőd veszélyébe sodródott országok közül már pozitív példákon keresztül emelik ki, az alig egy évvel ezelőtt hasonló cipőben járó országunkat.
Emellett a folyamatos kamatcsökkentések ellenére maradt még kamatelőnyünk a térség országaival szemben, ami az Equilor mostani várakozása szerint nem csökken majd jelentősen tovább. Mindezek következtében kevés olyan ok sorolható fel, amely a forint jelentős gyengülésének esélyét mutatná a közeljövőre nézve.
Az áprilisi országgyűlési választások bizonytalansága lehet egy ilyen tényező, de egyre inkább úgy tűnik, hogy különösen a külföldi befektetők szemszögéből nézve, nincs igazi bizonytalanság. A győzelemre esélyes párt elsősége nehezen megkérdőjelezhető, a további arányok megoszlása viszont jelen helyzetben nem lesz kimutatható hatással az ország megítélésére. Az egyetlen igazi veszély az optimista forgatókönyv megvalósulására, ha az általános nemzetközi hangulatban látványos fordulat áll be, de most erre is kevesebb esélyt látnak az elemzők. Az Equilor összességében a forint stabilitására és 255 – 270 EUR/HUF közötti mozgására számít a második negyedévben.
Lefelé ”csúszó” piac jöhet
A magyar tőkepiaci befektetések kockázati megítélése az elmúlt hónapokban, párhuzamban a világ egyéb feltörekvő piacain lejátszódó folyamatokkal, jelentősen javult. Erre utal, hogy a magyar állampapírpiacon a kockázatmentes hozamok lényegében folyamatosan csökkenek, ahogy a piaci szereplők beárazzák a további kamatvágásokat illetve az inflációs pálya csökkenését a második félévtől kezdődően. A befektetői szentiment javulása még inkább tetten érhető a magyar részvénypiacon, hozzátéve, hogy a BUX index emelkedését szinte kizárólag az OTP papírok piacán látott rali generálta. Ha csak az idei teljesítményt nézzük, a BUX közel 16 százalékkal van a 2009. december végi szintje fölött, míg ugyanez az érték az OTP esetében 31 százalék.
Az Equilor szerint az OTP ilyen szintű felülteljesítése a második negyedévben a visszájára fordulhat, ami szükségszerűen magával rántja a magyar részvénypiacot is. Ez azért lehetséges, mert az OTP önmagában, átlagosan a BÉT forgalmának 70 százalékát adja, míg a BUX indexen belül 33 százalék körüli súllyal bír. Az Equilor összességében konszolidálódó, enyhén lefelé ”csúszó” magyar részvénypiacot prognosztizál a második negyedévre.
