Kevesebb mint ötezer lakás épült
Az idei első félévben 4463 új lakás épült, ez 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2011 első hat hónapjában - derül ki a KSH hétfő reggel közölt adataiból. Ráadásul a kiadott építési engedélyek száma is mindössze 4888 volt, ez 17 százalékos elmaradást jelentett a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az arányokban is egyre inkább eltolódnak az építkezések, elsősorban a vállalkozói szektor szorul vissza, részarányuk már az egyharmadot sem éri el az újlakás-beruházásokból.
A használatba vett lakások száma a második negyedévben 2019 volt az előző negyedévi 2444 után, ez újabb mélypontot jelent. A magyar lakáspiac virágzásakor a 2000-es évek közepén nem volt ritka a 15 ezer feletti új lakás negyedévente. Az építési engedélyek száma viszont emelkedett az előző negyedévhez képest, ami halvány reménysugár a jövőre nézve, az első negyedéves 2146 után április és június között 2742 lakásra adtak ki építési engedélyt.
A statisztikai hivatal ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a használatba vett lakások számának alakulása erős regionális különbségeket mutatott. Több régióban, például az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon növekedés volt tapasztalható, miközben a Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon az átlagosnál nagyobb, egyaránt 38 százalékos volt a visszaesés. Utóbbi régióban külön érdemes kiemelni Budapestet, ahol 53 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
A kiadott építési engedélyek száma csak a Nyugat-Dunántúlon tudott emelkedni, a legnagyobb csökkenés ebben a mutatóban is Közép-Magyarországot jellemezte, ahol 26 százalékos volt a visszaesés. Budapesten hat hónap alatt mintegy ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ez 21 százalékos visszaesést jelentett tavalyhoz képest. A Nyugat-Dunántúl pozitív adatához annyit mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy az teljes egészében Győr-Moson-Sopron megye 23,4 százalékos növekedésének volt köszönhető, Vasban és Zalában csökkent a kiadott engedélyek száma.
Magunknak építünk
A KSH adatai szerint az újlakás-piacot továbbra is az jellemzi, hogy elsősorban természetes személyek építenek ingatlanokat, miközben a vállalkozói szektor visszaszorul. Vagyis az emberek jórészt saját célra építkeznek, a befektetési célú ingatlanfejlesztések tűntek el a piacról.
A természetes személyek által épített lakások részaránya a tavalyi első félév 58 százaléka után idén 65 százalékra emelkedett. Eközben a vállalkozások által épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra esett vissza. Érdemes külön kiemelni Budapestet, ahol korábban a lakások háromnegyedét vállalkozások építették, most a fővárosban is többségbe kerültek a természetes személyek által végrehajtott beruházások.
Az átrendeződés az építkezés céljában is megmutatkozik, 43 százalékról 35 százalékra csökkent az értékesítésre szánt lakások részaránya, míg a saját használatra épített lakásoké 56 százalékról 61 százalékra emelkedett. Nőtt a bérbeadásra épített lakások aránya, a tavalyi egy százalék után az idei első félévben 4 százalékos volt ez az arány. A fentiekből az látszik, hogy akinek van pénze lakást építeni, az sem elsősorban továbbértékesítésben gondolkodik napjainkban. Megvannak továbbra is a befektetési célú lakásépítések, azonban a kereslet hiányában azokat most főleg bérbe adnák.
A használatba vett lakások átlagos nagysága az első félévben 104 négyzetméter volt, ez 4 négyzetméterrel volt magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ezzel párhuzamosan a 100 négyzetméternél nagyobb lakások részaránya 41-ről 43 százalékra emelkedett.
Továbbra is virágzik a nyaralóépítés
A lakáspiac visszaesése mellett az üdülők építése továbbra is virágzik: hat hónap alatt 165 üdülőépületben 279 üdülőegységet építettek, és további 292 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 40, míg a kiadott engedélyek száma 71 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Kismértékben emelkedett az üdülők átlagos alapterülete is, a tavalyi 76 négyzetméter után most 79 négyzetmétert tett ki.
A kiadott új építési engedélyek alapján 2832 lakóépület és 2638 nem lakóépület építését tervezik.A lakóépületek esetében ez 14 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 22 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 24 százalékkal nőtt az ipari, 15 százalékkal a mezőgazdasági és 1 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma - áll a KSH statisztikájában.
Beke Károly
mfor.hu
