Az óbudai pihenőhely árvízvédelme rég megoldatlan, ugyanis a fő védelmi vonal a parton jóval túl húzódik, így a klasszikus értelemben vett Római-part jogi és gyakorlati szempontból is hullámtérnek minősül. A hullámtérbe - a jogi szabályozást megkerülve - az elmúlt években milliárdokat öltek befektetők, sorra nőttek ki az "üdülő-lakások" a földből vagy épp a vízből.
A főváros technikai okokra hivatkozva nem vállalja be a teljes védelmet garantáló parti mobil gát építését, ugyanis helyenként a három métert is meghaladná annak magassága, ilyen robusztus mobil gátra pedig nincs sehol példa a világon. Az önkormányzat így egy kisebb mobil gát építését támogatná, amely 0,4-2 méter magas lenne - ez megegyezik a mértékadó árvízszinttel, vagyis védelmet nyújtana a százévente előforduló legnagyobb jeges árhullám ellen is -, ugyanakkor a kötelező biztonsági pluszt jelentő 1,3 méter már nem épülne meg. Így a jogi okoskodás szerint a parti mobil gát "nyári gátnak" minősülne és a jelenlegi parttól távolabbi földgát maradna meg a fő árvízvédelmi vonal.
Így a 2,9 milliárd forintot felemésztő beruházás után a part menti ingatlanok továbbra is hullámtérben maradnának - legalábbis jogi szempontból, igaz, gyakorlatilag a nyári gát közel százszázalékos védelmet nyújthat. A Fővárosi Önkormányzat csütörtöki ülésén dönt az előterjesztésről, az idő szorításában, hisz a beruházáshoz uniós támogatást szeretne megcsípni Budapest - a pályázat beadási határideje jövő hétfő. A főváros elképzelése szerint a beruházás finanszírozásába beszállna az óbudai önkormányzat a parti sétány rendezésével, de a parti ingatlanok tulajdonosaira hárítanák a csatornázás 320 milliós költségét - mondván, a beruházással a tulajdonukban lévő ingatlan felértékelődik, értesült a Napi.
