Az elmúlt hetekben kiszivárgott egy tanulmány, mely a kormány nyugdíjelképzeléseit taglalja. Azt hangsúlyozni kell, hogy döntés egyelőre nincs az ügyben, mindössze egy szakértői anyagról van szó. A legfontosabb változás, hogy a jelenlegi 10-ről 20 százalékra emelkedne a munkavállalói nyugdíjjárulék, ezzel összhangban a munkaadói járulék a jelenlegi 24-ről 14 százalék környékére csökkenne. Öregkori ellátás azonban csak a 20 százalékos részért járna, a másik amolyan szolidaritási adó lenne, melyből a nyugdíjrendszer kilengéseit fedeznék.
"Ezekről a tervekről nem ártott volna a magánnyugdíjpénztári döntés előtt tudni, így első ránézésre ugyanis könnyen lehet, hogy azok járnak majd jól, akik maradtak a magánkasszájuknál" - mondta az mfor.hu kérdésére Zaupper Bence, az AonHewitt nyugdíjszakértője. Hozzátette: miközben a magánpénztáraknál valódi befektetésekről beszélhetünk, az állami egyéni számlán csak virtuálisan jelenik majd meg a járulék. Ráadásul a tervezetben a kormány azzal számol, hogy évente az inflációnak megfelelő mértékben korrigálja a befizetéseket, a magánkasszák többsége viszont az elmúlt években az infláció feletti hozamot produkált átlagosan.
"Akkor lehetne azt mondani, hogy ez a tervezett rendszer fenntarthatóbb, mint a mostani, ha lenne mögötte egy kezdeti induló tőke. Erről azonban egyelőre nem hallani, a magánnyugdíjpénztári vagyon jelentős részét már felhasználta a kormány az államadósság csökkentésére" - vélekedik Zaupper.
Az év elején, amikor dönteni kellett a nyugdíjpénztári tagoknak, akkor többen bírálták a kormány lépését amiatt, hogy semmit nem lehetett tudni a kormány jövőbeli terveiről, így lényegében vakon kellett dönteni (lásd: Miért kényszerít spekulációra 3 millió magyart az Orbán-kormány?). A most megjelent tervek függvényében talán ez sem véletlen, hiszen könnyen lehet, hogy ezekkel a feltételekkel többen maradtak volna, mint a végső százezres szám.
Kihúzták a bíróságok méregfogát
Ráadásul ha megvalósulnak a tervek, akkor azzal legfontosabb ütőkártyájukat vesztik el azok, akik az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához akartak fordulni nyugdíjügyben. A leginkább támadható pont ugyanis az volt, hogy ugyanazért a befizetett járulékért egyeseknek járt volna állami ellátás, másoknak pedig nem. A kormány a jelek szerint ezt a gordiuszi csomót is átvágta: senkinek nem jár ellátás a munkaadói járulék után.
"Egyelőre nagyon nehéz összehasonlítani, hogy a tervezett változás következtében mekkorák lennének az átlagos nyugdíjak. 2013-ra egyébként is be volt tervezve egy módosítás, ami csökkentette volna az ellátások összegét, kérdés, hogy a tervezetben szereplő megoldással még rosszabbul járunk, vagy nagyjából ugyanazt a hatást fogja elérni" - emelte ki Zaupper Bence.
Vannak pozitívumok isAz AonHewitt szakértője szerint azért vannak pozitív elemek is a megjelent tervezetben: az például fenntarthatóbbá teheti a rendszert, hogy a jövőben a várható élettartam változásával automatikusan emelnék a nyugdíjkorhatárt. Azaz ha mondjuk egy évvel nőne a várható élettartam, akkor nem kellene külön dönteni, hanem automatikusan egy évvel emelkedne a korhatár is. Kérdéses azonban a korhatár - a várható élettartammal párhuzamos - emelésének társadalmi fogadtatása - teszi hozzá.
"Van egy olyan törekvés a kormány részéről, hogy a nyugdíjjárulékon belül legyen elkülönítve, mire mennyit költenek. Ez is pozitív, hogy átláthatóbbá akarják tenni a rendszert, nem egy nagy közös kalapban gondolkodnak" - hangsúlyozta Zaupper Bence.
A szakértő hozzátette: a tervezet egyik fontos változtatása a jelenlegi rendszerhez képest, hogy a nyugdíjkorhatár előtt nem nyugdíjnak, hanem jövedelempótló támogatásnak hívnák az ellátást. Emellett nem dolgozhatna az ember, ellenkező esetben felfüggesztenék az ellátást, illetve nem lenne kötelező évente emelni, mint a nyugdíjat. A tervezet szerint az emelés elmaradásával évente kétmilliárd forintot spórolhatna az államkassza százalékonként.
Beke Károlymfor.hu
