Az mfor.hu ennek apropóján megpróbálta összeszedni a legfontosabb tudnivalókat a még megmaradt magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, hiszen törvénymódosításoknak köszönhetően a fennmaradásuk a tagok befizetésein múlhatnak, mivel az ide érkező nyugdíjjárulék már közel másfél éve az állami rendszerbe kerülnek, és ez így marad a jövőben is. A döntést, hogy visszalépjen-e a tag az állami nyugdíjrendszerbe az is befolyásolja, hogy a pénztárak a jövőben hogyan tudják biztosítani a működésükhöz szükséges fedezetet.
A korábbi 18 pénztárból már csak 9 maradt talpon, a többi vagy összeolvadás révén szűnt meg, vagy pedig a végelszámolást választotta. Jelenleg azonban annak a megmaradt kilencnek is kétséges a sorsa: nagyon sok függ attól, hogy hány tag marad végül a pénztárban, és azok mekkora összegű tagdíjat, vagy adományt fizetnek a fennmaradás érdekében. Persze, a nagyobb pénztárak, mint például az OTP (közel 20 ezer tag), Pannónia (közel 18 ezer) vagy az AXA (közel 13 ezer) jobb esélyekkel vágnak neki a bizonytalan jövőnek. Ugyanakkor a megmaradt pénztárak között akadnak alig 3000 taglétszámmal rendelkezők is, mint a Budapest.
Az OTP kéri a legtöbb tagdíjat
A megmaradt pénztárak különféle megoldásokhoz folyamodnak azért, hogy biztosíthassák a további működésüket. Van, amelyik majd egységes tagdíj fizetését kéri a tagjaitól; az OTP-vel szerződött ügyfeleknek május 31-ig mindössze 1000 forint, utána 5000 forint tagdíjat kell fizetniük. 4000 ezer forintot kérne ügyfeleitől az ING magánnyugdíjpénztára is, ám esetükben adományként várják az összeget. Ennek oka, hogy az így kifizetett összeg kedvezményes adókulccsal adózik; minimális tagdíj fizetését a legfrissebb közleményük szerint nem határoznak meg. Az Aranykor nyugdíjpénztár szintén adományt vár, a héten megtartott közgyűlés összefoglalója szerint "a pénztár a módosított 2012.évi pénzügyi tervében magánpénztári tagdíj bevezetésével nem számolt, azonban a pénzügyi tervekben havi 1-2 000 forint/hó/fő tagok által fizetett adományokkal tervezett".
A Budapest és az MKB nyugdíjpénztár egyelőre úgy véli, nincs szüksége minimum tagdíj meghatározására, mivel a működési tartalék biztosítja a szükséges összeget. Utóbbi pénztár honlapja szerint 2 évre elegendő tartalékkal rendelkezik, a Budapest pedig azt a közleményt jelentette meg a honlapján, hogy a "korábbi évek takarékosságának köszönhetően a Budapest Magánnyugdíjpénztár működése egyelőre önfenntartó, azaz a meglévő tartalékokból középtávon biztosítható, amennyiben a jelenlegi szabályozó környezet jelentősen nem változik".
A Pannónia pénztáráról egyelőre nem sok biztos információ áll rendelkezésre, hiszen a végső döntést a tagdíjakkal kapcsolatban a március 29-i (mai) taggyűlésen hozzák majd meg.
Veszteséges működés nehezíti a jövőt
Mivel több pénztár is a működési tartalék segítségével kívánja biztosítani a fennmaradást, vetettünk egy pillantást arra, hogy milyen számadatokat lehet társítani az egyes intézmények mellé. Meg kell azonban jegyezni, hogy a cégek beszámolói értelemszerűen még nem tartalmaznak 2011-es adatokat, a PSZÁF idősora viszont igen, így az egész magánnyugdíjpénztári szektor 2010-ről 2011-re történő változását vetítettük le az egyes pénztárak 2010-es adataira.
Az összesített adatok alapján az derül ki, hogy 2011-ben a bevételek nagysága 77, a ráfordításoké pedig 46 százalékkal csökkent a nyugdíjpénztári rendszerben bekövetkező változásoknak köszönhetően.
Ennek megfelelően az alábbi táblázatból kiderül, hogy a megmaradt pénztárak veszteségesen működhettek 2011-ben, hiszen mindegyik esetében a ráfordítások jelentősen meghaladták a működési bevételeket. Ha azonban azt nézzük, hogy a 2011-ben becslésünk szerint meglévő működési tartalék melyik esetben biztosítaná a fennmaradást, akkor ebből a szempontból az AXA, az Allianz és az OTP pénztárak vannak rövid távon a legbizonytalanabb helyzetben.
Ezzel kapcsolatban azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a táblázatunkban szereplő adatokat mindössze becslésként érdemes kezelni. Mivel a PSZÁF-nél is csak 2010. évi záróösszeg szerepel a szektor működési tartaléknál, a bevételekre és a ráfordításokra alkalmazott módszert itt nem tudtuk felhasználni, ezért a becsült 2011-es eredményt - pontosabban veszteséget - (működési bevétel-ráfordítás) korrigáltuk a működési tartalék 2010-es záróállományával, így megkaptuk a tavalyi év egészére rendelkezésre álló összeget.
Nagy a bizonytalanság
A pénztáraknál maradt közel 100 ezer tagnak március 31-ig kell döntenie arról, hogy marad-e a pénztáránál, vagy visszalép az állami rendszerbe. Az már a hétfői parlamenti döntés után biztos, hogy aki az utóbbit választja, adómentesen veheti fel a reálhozamot, ám nagy kérdés, hogy azok, akik maradnak a pénztáraknál, mekkora nyugdíjra lesznek jogosultak. Ugyan az NGM nyilatkozata szerint nekik is jár a 100 százalékos nyugdíj, a jelenleg hatályos törvény szerint 75 százalékra jogosultak. Az index.hu pár napja a Fidesz-frakció tagjait faggatta az erre vonakozó garanciával kapcsolatban, ám sokan vagy nem nyilatkoztak, vagy a gazdasági minisztérium nyilatkozatára hivatkoztak.
Székely Sarolta
mfor.hu
