A napirendi pontok között szerepel a vezetőség tavalyi beszámolójának elfogadása és az idei üzletpolitikáról szóló beszámoló. Emellett szavaznak az igazgatósági tagokról, az OTP alapszabályának módosításáról, illetve arról, hogy felhatalmazzák-e az igazgatóságot saját részvények vásárlására.
Érdekesség, hogy a közgyűlésen vendégként részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az esemény előtt külön köszöntötte.
Csányi Sándor a közgyűlés elején kiemelte: 2010-ben is jó évet zárt a bank, a régióban kiemelkedően jól teljesített. Az eszközökre vetített megtérülés még a bankadóval együtt is 1,4 százalék volt, a tőkére vetített megtérülés pedig 13 százalékos volt. A csoport tőkemegfelelése 17,5 százalék, a Tier1 pedig 14 százalék, messze a szabályozói követelmények és a piaci átlag felett van. A magyarországi tőkemegfelelés ennél is magasabb, 18,1 százalék.
"Büszkék vagyunk arra, hogy a 91 európai bank stressz tesztje alapján a második legerősebb bank lett az OTP" - emelte ki az elnök-vezérigazgató. A teljes likviditási tartalék közel 6,5 milliárd euró, még a következő közgyűlésig lejáró kötelezettségekkel együtt is közel 6 milliárd euró nettó tartalékkal rendelkezik a bank, az utána lejáró kötelezettségekkel közel 4,7 milliárd euró a tartalék.
"A részvények árfolyama jelenleg egyértelműen alulértékelt, ez kapcsolódik az országkockázathoz. Bízunk abban, hogy a Széll Kálmán Terv meghozza az eredményeket, a tervek valóban teljesülni fognak, akkor pedig csökkenhet az országkockázati felár" - mondta Csányi. Az igazgatóság egyébként a tavalyi eredmény után 20,16 milliárd forint osztalékot fizetne ki, ami részvényeként 72 forintot jelent, ha megszavazza a közgyűlés.
A bank vezére szerint két oka van a magyarországi hitelállomány csökkenésének: egyrészt a hitelkereslet is visszaesett, másrészt a bankadó érezhetően visszafogta a hitelezést. "A magyar bankadó valóban brutálisnak mondható, átlagosan 17-szerese a többi európai bankadónak" - emelte ki Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a kilakoltatási moratórium jelentősen csökkentette az ügyfelek fizetési hajlandóságát, az ügyfelek jelentős részénél nem a képességgel, hanem a hajlandósággal van baj.
Csányi Sándor előadásában kiemelte, hogy azért nem fizet nagyobb osztalékot a vezetőség, mert óvatos, illetve a meglévő likviditást inkább akvizíciókra fordítaná. Lehetséges célországok közül ezúttal is Romániát, Horvátországot, Szerbiát és Szlovákiát emelte ki a bankvezér. "Az elmúlt évek legfontosabb tapasztalata, hogy kisbankot nem vennénk újra, mert legalább annyi nehézséget jelent a menedzselése, mint egy nagybanké, és kedvező helyzetben nehezebb talpra állítani" - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
A közgyűlés nagy többséggel (99,98 százalék) elfogadta az igazgatóság beszámolóját és a 72 forintos osztalék kifizetését. A tényleges osztalék 73 forint lesz, mivel a saját részvényekre eső részt a bank felosztja a részvényesek között.
"A magas kockázati költségek nélkül 2010-ben 80 százalékkal lett volna magasabb az OTP eredménye, a tőkére vetített megtérülés pedig 20 százalék felett lett volna. Ezek a költségek el fognak előbb-utóbb tűnni, amivel majd hirtelen megugorhat a bank eredménye, ez pedig a befektetők számára is érdekes lehet" - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
mfor.hu
