Az MTI-hez megküldött anyag szerint Ronald Schneider, aki a Raiffeisen Capital Management Global Fixed Income csoportjában a kelet-európai kötvényalapok kezeléséért felel, úgy véli: amennyiben a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank esetleg csökkentheti az alapkamatot, ami kedvezően hatna a kötvénypiacok alakulására. A deviza és az államkötvények ugyanakkor hosszú távon vonzóak maradnak, hozamuk 7 százalék körüli vagy afeletti lehet - állítja Ronald Schneider.
Koch Zoltán, a Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó alapkezelője - az elemzés szerint - úgy látja: "az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit. A belpolitikai céloktól vezérelve túlzóan rossznak felvázolt államháztartási helyzet és a Görögországgal való párhuzam említése rossz hírét keltette Magyarországnak, kárt okozva ezzel az ország nemzetközi imázsában is".
Az alapkezelő hozzátette: igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-re és 2011-re meghatározott szigorú államháztartási irányszámairól már megszületett a döntés, amely az államháztartási hiány mértékét 2010 vonatkozásában 3,8 százalékban, míg 2011 tekintetében 2,9 százalékban állapította meg. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 novemberében megállapodott pénzügyi segélycsomag továbbra is rendelkezésre áll, forrásait azonban Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését.
Az államkötvények hozamai jelenleg mérsékeltek, ugyanakkor a pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg miatt Magyarország viszonylag jól meg tud felelni az adósságszolgálati kötelezettségeinek. A magyar vállalatok 80 százaléka exportorientált, így profitálni tudnak a forint jelenlegi gyengélkedéséből - elemezte az RCM szakértője.
Koch Zoltán kitért arra, hogy a bejelentett, tervezett intézkedések révén a legnagyobb megtakarításokat minden bizonnyal az állami szektor adja majd, hiszen Orbán Viktor polgári kormánya azt tervezi, hogy ezen a területen 15 százalékkal csökkenti a kiadásokat.
A megszorítások ugyanakkor az állam mellett kiterjednek a bankokra is, ez utóbbiak ugyanis magas bankadóra számíthatnak, ezzel a kormány komoly próba elé állítja az üzletágat, mivel a forint leértékelődésével a külföldi fizetőeszközben - elsősorban svájci frankban - jegyzett hitelek piaca megtorpant - vázolta a helyzetet Koch Zoltán. Hozzátette: a kormány azt is fontolgatja, hogy az ingatlanok vonatkozásában teljes egészében betiltja a külföldi fizetőeszközben nyújtott hiteleket. A megtakarítások és adók, valamint a családok és a középosztály terheinek csökkentéséhez (például a 16 százalékos családi adóhoz) kapcsolódó pontos részletek jelenleg még nem ismertek, de alapvető változtatásokra lehet számítani, hiszen a kétharmados parlamenti többség ebben a tekintetben szabad utat biztosít.
Koch Zoltán rámutatott: jelenleg egyetlen olyan szektor sincs, amely a legutóbbi változásokból kizárólag csak profitálni tudott volna, ugyanakkor az értékelése is kedvező lenne. Az események a várakozásoknak megfelelően hatottak a banki részvényekre is, kifejezetten negatívan - említi meg Koch Zoltán. Ezek legnagyobb részét azonban a piac már be is árazta - fűzte hozzá.
"A vállalatokra szintén nehéz idők várhatnak, ugyanis a tőkepiaci folyamatokat kevésbé támogató kormány a prosperáló szektorok megadóztatásával közvetlenül is beavatkozhat a gazdasági folyamatokba" - fejti ki véleményét a bécsi részvényalap-kezelő. Véleménye szerint közép- és hosszú távon a magyar részvénypiac továbbra is jó lehetőségeket kínál.
Amennyiben a kormány a várakozásoknak megfelelően végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, az ügyetlen kommunikáció miatt rövid távon megrendült befektetői bizalom újra helyreáll, és a jelenleg magas kockázati prémiumok újra alacsonyabb szinten konszolidálódnak - húzta alá Ronald Schneider.
MTI/Menedzsment Fórum
