3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ilyen volatilis napokon, mint a mostaniak, amikor a Dow Jones egy nap alatt 630 pontot veszít értékéből, és a billentyűzetemen a shortolásra használt SHIFT és S billentyűket jégkockával kellett hűteni a túlterhelés miatt :), érdemes egy kicsit a shortolásról beszélgetni.

Shortolásnak hívjuk ugye azt az ügyletet, amikor kölcsönveszek részvényt (általában a brókercégtől), és azt eladom. Jó esetben az árfolyam esik, és olcsóbban tudom visszavásárolni a részvényt, és megadni a részvénykölcsönt. Tehát a shortoló akkor jár jól, ha az árfolyam esik. Például az ilyen napokon, mint a mostaniak! (Stratégiáimról legközelebb augusztus 11-én, csütörtökön, ingyenes webináriumonkon hallhatsz.)


Egy, csak egy legény van talpon a vidéken... zárásra az is átment negatívba. Hát hogyan ne shortoljak mindent, amit érek?

Mivel amikor a shortoló jól jár, általában nagyon sokan mások rosszul, ezért a shortoló („besszre játszó”) befektetők nem túl népszerűek. Amikor nagyobb zuhanás, válság van a piacokon, a politikusok előszeretettel szidják a shortoló spekulánsokat, és népszerűvé válik a shortolást tiltó, vagy legalább akadályozó intézkedések meghozatala. 2008 őszén, a legutóbbi válság közepette például közel egy hónapig tilos volt körülbelül 800 részvényt shortolni egyáltalán (főleg a pénzügyi szektor részvényeit.)

Az amerikai piacokon először 1938-ban vezettek be a shortolást nehezítő intézkedéseket, egy 1937-es jelentős árfolyamesésre reagálva. Ekkor találták ki az úgynevezett „uptick rule”-t, a „felfele mozulás szabályt”, aminek az a lényege, hogy csak úgy lehetett shortolni, hogy a jelenlegi ár feletti limit megbízást kellett betenni, és ha felment oda az árfolyam, akkor lehetett shortba kerülni. Ezzel elkerülni remélték a csökkenő árfolyamot zuhanásba átvivő nagy mennyiségű egyszerre shortolást, amikor az emberek tolongva licitáltak egymás alá eladási ajánlatokat.

2007-ben az SEC, az Amerikai Tőzsdefelügyelet, megszüntette ezt a szabályt, mert kimutatták, hogy nincs lényegi hatása, viszont a likviditást és a piac hatékonyságát csökkenti. A 2008-as válság, illetve a 2010. május 6-i „flash crash” után viszont ismét fellángolt a „korlátozzuk a shortokat” lelkesedés.

Így néhány hónapja az a szabály, hogy ha egy részvény a megelőző napi záróárhoz képest legalább 10%-ot esik, akkor abban a pillanatban életbe lép arra a részvényre az „uptick rule”, és érvényben marad a következő nap zárásig. (A fenti képen látszik, hogy az Interactive Brokers Trader Workstation programja ezt az állapotot egy kis piros koronggal jelöli a részvény szimbóluma mellett.)

Az örök frontvonalak a shortolás intézményét támogató „hatékony piac” hívők és a „szorítsuk vissza a gonosz spekulánsokat” támogatók között ismét elmozdultak egy kicsit.

De én nagyon kíváncsi vagyok, hogy Ti mit gondoltok erről?

Van-e értelme a shortolást nehezíteni vagy tiltani? És vajon etikus dolog-e shortolni, esésre játszani?

(Itt lejjebb tudtok kommentálni, a fórum hozzászólásban.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!