Szoros volt
Délután két órakor jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a Monetáris Tanács mai ülésén 7 százalékról 6,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Ez meglepte a piacot, hiszen az elemzők többsége az irányadó ráta tartására számított előzetesen. "Két javaslat volt a Tanács előtt: egy 25 bázispontos csökkentésről és egy tartásról szóló, végül a csökkentés szoros többséget kapott" - mondta délutáni sajtótájékoztatóján Simor András. A jegybank elnökének korábbi szóhasználata alapján ez valószínűleg 4:3-as szavazati arányt jelent, de részleteket nem akart elárulni Simor, azok majd csak a szeptember 12-én megjelenő rövidített jegyzőkönyvből derülnek ki.
"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 bejelentett intézkedései, mint a telefonadó, a tranzakciós illeték emelni fogják az inflációt, ezt a 2013 januári és májusi jövedéki adó-emelések tovább gyorsítják majd. Az elmúlt két hónapban az infláció meghaladta a jegybank által várt mértéket, ebben részben az élelmiszer- és nyersanyagárak játszottak szerepet, de az iparcikkek árai is a vártnál magasabban alakultak" - vázolta fel Simor. Hozzátette: az olajár világpiaci emelkedése és a nemzetközi élelmiszerár-emelkedés tovább növeli majd az inflációs várakozásokat. Összességében a jegybank szerint 2013-ban számottevően a 3 százalékos cél felett marad az infláció, kitolódik a cél teljesülése.
A reálgazdasági kilátások kapcsán az MNB elnöke elmondta: a kibocsátás idén csökkenni fog, és jövőre is csak visszafogottan emelkedik majd, míg a munkanélküliség tartósan 10 százalék felett ragadhat. Emellett a potenciális növekedésünk is csökken, aminek oka a tartósan gyenge beruházási teljesítmény, a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése, a növekvő csődráta és a tartósan magas munkanélküliség.
"A kormány adócsökkentő intézkedéseinek hatása jórészt attól függ, miből teremti elő ezek forrását a kabinet" - hangsúlyozta Simor. Szerinte a tranzakciós illeték tovább rontja a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, ami további forráskivonáshoz és szigorúbb hitelfeltételekhez vezethet.
A sajtótájékoztatón a jegybank elnöke elmondta: az elmúlt hónapokban javult ugyan Magyarország kockázati felára, de ez nem közvetlenül hazánk megítélésének javulásával magyarázható, hanem általában a kockázatvállalási hajlandóság emelkedésével, alapvetően nemzetközi tényezőknek köszönhető.
Nem csökkennek holnaptól automatikusan a kamatok
Arra a kérdésre, hogy a mostani kamatvágás mikor jelenhet meg a kereskedelmi bankok kondícióiban, Simor így válaszolt: "A kereskedelmi bankok az elmúlt fél évben folyamatosan szigorítottak hitelfeltételeiken a vállalati hitelek terén anélkül, hogy a jegybank emelte volna a kamatot. Abból, hogy az MNB csökkenti az alapkamatot, egyáltalán nem következik, hogy a kereskedelmi bankok is mérsékelni fogják kamataikat, ezt az ő szuverén döntésük lesz".
Az MNB első embere a kereskedelmi banki kamatok emelését azzal magyarázta, hogy az utóbbi időszakban emelkedett a nem teljesítő hitelállomány, amire jelentős tartalékot kellett képzeni a bankoknak, így a fennmaradó portfólión nagyobb profitot akarnak elérni, hogy ezt a növekvő tartalékolást ellensúlyozza.
Hogyan tovább?
Amióta bejelentették a mai kamatvágást, mindenki azt találgatja, mi lesz a folytatás: elkezdődik-e egy kamatcsökkentési ciklus, vagy ez csak egyszeri alkalom volt. A Monetáris Tanács szokás szerint ma is "virágnyelven" nyilatkozott a várható lépésekről, a közlemény szerint "A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik". Ennél bővebben Simor sem akart a jövőről beszélni a sajtótájékoztatón.
A mai döntést a nemzeti bank elnöke így kommentálta: "A Tanács tagjainak többsége szerint a reálgazdasági folyamatok és kilátások indokolják ezt a csökkentést. A mai beszélgetésen az állampapírok hozama nem vetődött fel, nem az volt a lépés indoklása, hogy ezzel esetleg tovább csökkenhetnek a hozamok".
"A kamat alakulása nem örök harc a kormány között. Bizonyos esetekben ez sajnos harc, de nem feltétlenül kell, hogy az legyen, az lenne az ideális, ha nem így lenne" - válaszolta egy újságírói kérdésre Simor. Arra a felvetésre, miért kellett eddig várni a kamatcsökkentésre, az MNB elnöke azt válaszolta, hogy a parlament a jegybank elsődleges feladatának az árstabilitás fenntartását határozta meg, ezért nem kell meglepődni, ha ezt tartják elsőként szem előtt.
"Az alapkamatban tükröződnek az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése. Magyarországon az egyik legmagasabb az infláció és hazánknak az egyik legrosszabb a megítélése Európában. Ezeket sajnos tudomásul kell vennünk, nem tehetünk úgy, mintha ezek a tények nem lennének. Nem látni olyan országot, ahol 5-6 százalék az infláció, és emellett van egy ennél sokkal alacsonyabb alapkamat. Ráadásul nem számíthatunk a jövőben sem radikálisan csökkenő inflációra" - hangsúlyozta az elnök.
"Az üzenet egyértelmű, a Monetáris Tanács is a 1,2 százalékos recesszióba eső reálgazdaság segítségére siet, az inflációs cél háttérbe kerül. A fogyasztói árindex főleg a jövedéki adóemelések, ÁFA emelés és élelmiszerárak hatásai miatt emelkedett jelentősen. Az MNB-nek az utóbbi tényezőkre úgy sincs érdemi hatása, a lakossági oldalról pedig erős a dezinflációs hatás és a hitelezési aktivitás is rendkívül gyenge" - kommentálták a délutáni döntést az Equilor szakemberei.
"Az MNB valószínűleg teszteli a piacot, hogy mennyire negatívan reagál a lépésre. Szerintünk év végéig további csökkentéseket láthatunk: sikeres IMF/EU hitelkeret tárgyalások esetén akár 6,25 százalékig vághatja a kamatot a Monetáris Tanács. Megálljt parancsolhat azonban, ha a pénteken kezdődő amerikai Jackson Hole-i konferencia nagy kiábrándulást hoz a nemzetközi piacokon (pl. elmaradó QE3) és a befektetők kockázati étvágya ismét lecsökken. Egy nemzetközi piaci korrekció ugyanis bármikor bekövetkezhet az európai aggodalmak kiújulásával, az amerikai várakozások pedig igen felfokozottak, elég csak a négy éves csúcson álló tőzsdeindexekre tekinteni" - olvasható az elemzésben.
Beke Károly
mfor.hu
