A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma újabb 25 bázisponttal 8,5 százalékra emelte az alapkamatot, ez volt a harmadik emelés sorozatban. A magyar kamatszint ezzel a második legmagasabb lett az Európai Unióban Románia mögött. A jegybank indoklásában főleg az inflációs kockázatokat emelte ki, arról azonban nem ejtett szót, mikor érhet véget a kamatemelési ciklus.
Elsősorban az infláció korábban vártnál lassabb csökkenésével indokolja az MNB a mostani emelést. A Monetáris Tanács állásfoglalása szigotúbb volt, mint a korábbi hónapokban, semmilyen utalás sem esett arra, hogy mikor és milyen feltételek mellett zárja le a kamatemelési ciklust a jegybank - hangsúlyozta a távirati iroda kérdésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Hozzátette: továbbra is nagy a kockázata annak, hogy a vártnál lassabb ütemben csökken az infláció, így a kamatemelési ciklus tovább folytatódhat.
Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Úgy vélte, az MNB legfeljebb "pihenőt tart" a következő, három hónap múlva esedékes inflációs jelentéséig. Suppan Gergely szerint a további szigorításra utal az is, hogy a versenyszférában az idén várható béremelkedést a jegybank által elfogadhatónál jóval magasabbra, 9 százalékra prognosztizálta az MNB.
Korábban az elemzők többsége még arra számított, hogy 8,5 százalékon tetőzhet az alapkamat, bár már a múlt havi döntés után is jelentek meg olyan hangok, hogy még nem ért véget a kamatemelési ciklus.
