Október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint. Ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből – írta meg a Népszava. Ez a lap szerint azt jelenti, hogy a magyar állam az Európai Unió nettó befizetőjévé vált az első tíz havi adatok alapján – erre pedig nem volt példa Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta.
Ám a helyzet nem ennyire egyértelmű – derült ki az ATV kedd reggeli, Start nevű műsorából, amelyben a riporter Csillag Istvánnal beszélgetett.
A Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere azzal kezdte, hogy emlékeztetett, Magyarországnak a magyar bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékénak megfelelő összeg jut az Európai Uniótól. Ez nagyjából évente 3500 milliárd forint, amelyből ha esik, ha fúj, megkapunk nagyjából 660 milliárdot. Ennyi ugyanis az uniós agrártámogatás, ami nem megy keresztül a magyar költségvetésen, hanem közvetlenül Brüsszelből kapják a gazdák.
Ezért nem igaz az az állítás, hogy Magyarország az EU nettó befizetőjévé vált – mutatott rá Csillag. Vagyis, hogy több pénzt fizetünk be az uniós közös kasszába, mint amennyit onnan kapunk. Hiszen mi befizetünk évente durván 600 milliárdot, ezzel szemben kapunk 600 milliárdot fejlesztési támogatásra még mindig, emellett pedig még körülbelül 660 milliárdos agrártámogatásként.
Az EU hét évre készít mindenkinek a saját fejlesztési elképzelései alapján egy tervet, hogy az egyes országok a saját fejlettségi színvonaluknak megfelelően mekkora támogatásra nyújthatnak be igényeket. Ez a támogatás Magyarország esetében évente durván 3200 milliárd forintnak megfelelő eurót tesz ki, ebből 660 milliárd a már említett agrártámogatás, a többi a fejlesztési támogatás, amelyből jön évente 600 milliárd.
Ha megkapnánk a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott összegeket, akkor abból csaknem 200 kilométer vasút felújítására vagy autópálya-építésre, de akár legalább öt nagy kórházat lehetne felépíteni – érzékeltette Csillag István. Vagy tíz stadiont – tette hozzá szarkasztikusan.
Amennyiben megkaptuk volna ezeket a pénzeket és azokat fejlesztésre fordítottuk volna, az évente nagyjából 2-2,5 százalékponttal járulhatna hozzá a GDP-hez – ennyivel nagyobb lehetne tehát a magyar gazdaság növekedése.
Persze csak akkor a volt miniszter szerint, ha abból nem újabb akkumulátorgyárak építését finanszírozza a kormány, ez esetben ugyanis a számszerűsített GDP-multiplikátor hatás egyáltalán nem biztos. De ha a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az elektronikai, informatikai felszereltség javítására, például az oktatási rendszerben, akkor ez egy ugrásszerű növekedést tett volna lehetővé – nyilván nem egy évben, hanem hosszabb távon.
Ez azért is lényeges, mert a magyar gazdaság évek óta, az ötödik Orbán-kormány megalakulása óta stagnál, aminek egész egyszerűen az az oka, hogy attól kezdve nem jut hozzá Magyarország az EU jogállamisági aggályai miatt az őt megillető pénzekhez – véli Csillag.
A helyreállítási alap forrásainak egy része végleg elúszott, a hétéves, 2021-27 közötti uniós költségvetésből ránk jutó részt még fel lehet használni, ha határidőre benyújtjuk a terveket és eleget teszünk azoknak a jogállmisági követelményeknek, amelyek miatt ezt nem kaptuk meg és ezeket a pénzeket fel is használjuk. E feltételek esetén a 2000 milliárd euróból nagyjából 1200 milliárd még elérhető 2027-ig.
Csillag István a nyáron Klasszis Klub Live vendége volt:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
