Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévére adott kedd reggeli második becslése nem változtatott az egy héttel korábban megjelent első közlésen. Eszerint a GDP volumene 2025 harmadik negyedévében a nyers adatok, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakáét, míg az előző negyedévhez képest – szintén a kiigazított adatok alapján – a gazdaság teljesítménye stagnált.
A magyar gazdaság tehát továbbra sem képes a tartós növekedésre, hiszen 2022 közepe óta a GDP volumene az akkori szint körül ingadozik – értékelt Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Azért vannak jó hírek. Termelési oldalon például a mezőgazdaság pozitív meglepetést okozott, hiszen 1 százalékos növekedést mért a KSH az előző negyedévhez képest. Bár eközben az ipar és a szolgáltatások is csekély mértékben bővültek, az iparon belül ugyancsak kedvező a feldolgozóipari teljesítmény. Az már más kérdés, hogy a feldolgozóipar két negyedéve tartó jelentősebb növekedése ellenére a magyar gazdaság nem képes érdemben elrugaszkodni.
És akkor jöjjön a feketeleves. Az építőipar az előző időszak nagy emelkedése után a harmadik negyedévben komolyabban visszaesett. Mivel az előzetes adatközlés negatív meglepetést okozott, most azt mondhatjuk, hogy egyértelműen a szolgáltatások negyedéves bázisú gyengélkedése áll a meglepetés mögött, ami egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek, miközben a hektikusan alakuló mezőgazdaság mentette stagnálásra a negyedévet – mutatott rá Virovácz.
A felhasználási oldalon az a leginkább csalódást keltő, hogy a háztartások tényleges fogyasztása csupán minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt negyedéves bázison. Hiszen ez azt jelenti, hogy sem a kormányzati serkentő intézkedések, sem egy újabb jelentősebb, a lakossági állampapírokhoz köthető kifizetés nem tudta meglódítani a fogyasztást. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ugyan arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a negyedévben a kormányzati ösztönzők (például a megemelt családi adókedvezmény) hatása még alacsony lehetett, egyúttal azt a megfigyelését is megosztotta, hogy
úgy látszik, a háztartások óvatossága ismét kezd felerősödni.
Ráadásul a revíziók után az jött ki, hogy a közösségi fogyasztás erősen visszaesett negyedéves bázison – ez talán a másik fontosabb negatív meglepetés az ING Bank vezető közgazdásza számára. Mindezeket együttvéve a végső fogyasztás megint zsugorodott.
Talán öröm az ürömben, hogy bár folytatódott a beruházások visszaesése, annak mértéke mérsékelt volt. Regős szerint a beruházásoknál továbbra is gondot jelent a bizonytalan gazdasági környezet (a cégeknek a kereslethiányos időkben nem éri meg beruházni), a hazánknak járó uniós források visszatartása, valamint az állami és önkormányzati forráshiány.
Ezen tényezők állhatnak amögött, hogy óriási mértékben megugrott a készletfelhalmozás. Ez két tőről fakadhat Virovácz szerint. Egyrészt a zajló nagyberuházások még nem aktivált teljesítménye statisztikailag ezt a sort bővíti. Másrészt a már beinduló próbagyártások termékei is a készletet növelhetik. Az előbbi folyamatra utalhat az is, hogy az áruk importja negyedéves alapon közel 4 százalékos volt. A gyártáshoz szükséges gépek és eszközök, valamint az termékek összeszereléséhez szükséges első alkatrészkészletek behozatala állhat a folyamat mögött. Ezzel szemben az áruk exportja negyedéves alapon lényegében stagnált, alátámasztva azt, hogy az ipari termelés még nem az exportot bővíti, csak a készletet, hiszen a rendelésállományok is csekélyek.
Ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság valamivel több mint 6 százalékos visszaesést produkált, és az ipar is majdnem 2 százalékos mínuszt hozott össze. Ezen belül azonban a feldolgozóipar – mint már utaltunk rá – rég nem látott „kedvező” adatot ért el. A visszaesés kevesebb mint 1 százalék éves bázison, igaz, ez az alacsony viszonyítási alapnak köszönhető.
Az építőipari teljesítmény éves alapon bővült, de csekély súlya miatt a GDP-növekedéshez való hozzájárulása mérsékelt volt. A szolgáltatások továbbra is segítik a növekedést, de jól láthatóan nem pörgött fel igazán a tempó: a tavalyi 2 százalék körüli növekedés idénre 1,0-1,5 százalékra lassult. Mivel ezen ágazatok adják a gazdaság nagyjából kétharmadát, ahhoz hogy a gazdaság érdemi növekedés tudjon felmutatni, ennél többre lenne szükség – jegyezte meg Regős. A szolgáltatásokon belül a legtöbb alágazat növekedni tudott, néhány helyen volt minimális visszaesés. A legnagyobb, 3,8 százalékos bővülést a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat érte el, melyet a turizmus 3,0 százalékos növekedése követett. Az előző negyedévi 5,8 százalékról 1,7 százalékra lassult a növekedés az információ, kommunikáció ágazatban.
Alapvetően tehát elmondható, hogy mára már a gazdaság egyik területe sem képes tartósan jelentős erőt képviselni, ami mindenképpen strukturális problémákat jelez – hangsúlyozta Virovácz.
Felhasználási oldalon az éves bázisú indexek arra utalnak, hogy a belső kereslet rendkívüli mértékben nőtt a harmadik negyedévben. E mögött elsősorban bázishatások és a készletek jelentős megugrása húzódik meg. A közösségi fogyasztás bő 6 százalékkal esett vissza, miközben a háztartások tényleges fogyasztása mindössze 1,9 százalékkal nőtt. A beruházási aktivitás 3 százalékos év/év visszaesést mutat, vagyis lassuló ütemű a visszaesés, ami talán a gödör aljának közeledtét jelezheti. A nettó export a harmadik egymást követő negyedévben fékezte a gazdaság összteljesítményét, a legnagyobb mértékben a harmadik negyedévben, köszönhetően a gyenge exportnak és a felfutó importnak.
Elmondható tehát, hogy az áruk külkereskedelmének alakulása az, ami most leginkább visszafogja a gazdaság teljesítményét – jelentette ki Regős. Aki arra is rámutatott, hogy
a harmadik negyedéves magyar GDP-adat európai szinten sem számít erősnek, hiszen az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 1,6 százalékkal bővült.
Szerinte ugyanakkor ránézve két fontos partnerünk teljesítményére, egy fokkal érthetőbbé válik a magyar gazdaság szenvedése: Ausztria gazdasága negyedéves összevetésben 0,1, míg éves összevetésben 0,6 százalékkal bővült, Németországé pedig negyedéves alapon stagnált, éves alapon pedig mindössze 0,3 százalékkal bővült.
Még mindig tudnak borúsabbak lenni a kilátások
A magyar gazdaság kilátásai a részletes adatok alapján némileg borúsabbaknak hatnak, hiszen egyedi tényezők, mint a mezőgazdaság, mentette stagnálásra a harmadik negyedévet – jelentette ki az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte amiben bízni lehet, hogy a kormányzati intézkedések hatásai a negyedik negyedévre érnek be és képesek lesznek meglökni a fogyasztást és a beruházást negyedéves alapon az egyik oldalon. A másik oldalon pedig a szolgáltatások területét húzhatják meg az intézkedések. Az export részéről aligha számíthatunk komolyabb pozitív fejleményekre rövid távon. Hosszabb távon a német beruházási program segíthet a külső kereslet élénkülésében, miközben a magyar fogyasztói bizalom lassú javulása szabadíthat fel további potenciált a fogyasztásban.
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy amennyiben az utolsó negyedévben sikerül beindítani a gazdaságot, és közel 1 százalékos negyedéves bázisú növekedést elérni, teljesíthető lehet a 0,5 százalékos gazdasági növekedés az év egészére nézve. Mindez azonban még a tavalyi teljesítménynél is harmatosabb lenne, tehát sovány vígasz. Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisa jelenleg 2,3 százalékon áll, azonban egy vártnál gyengébb idei évzárás már a 2 százalékos gazdasági növekedés elérését is veszélyeztetné. Még hosszabb távra kitekintve a tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is amondó, hogy az idei év növekedés szempontjából tehát várhatóan ismét egy alacsony növekedésű év lesz, valamivel 0,5 százalék alatti bővüléssel – de legalább nem recesszióval.
Mint mondta,
a következő évre mindig várjuk a nagyobb növekedést, aminek mindig megvannak a konkrét okai, magyarázatai. Az optimizmus azonban a korábbinál kisebb, jövőre egy 2,5 százalék körüli bővülésre számít Regős.
Ezen belül kulcskérdés lesz az export alakulása – mi történik a külső kereslettel, elindulnak-e az új gyárak, illetve milyen kapacitáskihasználtsággal indulnak el.
A szolgáltatások emelkedését a fogyasztás bővülése támogatja, miközben az ingatlanügyletek esetében az év végén már jelentősebb emelkedést várunk az Otthon Start Program eredményeként – hangsúlyozta Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Cége az első három negyedév adata alapján idén éves átlagban 0,4 százalékos gazdasági növekedésre számít. Azonban ennek feltétele az utolsó negyedévben egy erőteljesebb, negyedéves bázison legalább 0,6 százalékos bővülés, a 0,5 százalékos dinamikához pedig legalább 1,0 százalékos negyedéves növekedés kell. Az utolsó háromhavi teljesítmény ugyanakkor nemcsak az idei GDP szempontjából kulcskérdés, az áthúzódó hatás miatt a jövő évi kilátások kapcsán is meghatározó lesz, hogyan teljesít a gazdaság az év végén.
Ágazati adatok még csak a turizmusra érhetők el, amely ugyan kedvezően teljesített, de az októberi külkereskedelmi adat alapján az ipar gyengén kezdhette a negyedévet. Jövőre a gazdasági növekedés dinamizálódását várják a GFÜ Gazdaságelemzési Központnál, a bővülés üteme a 2-3 százalékos sávba kerülhet. A mértékét szerintük erősen befolyásolja majd, hogyan alakul a külső környezet. Ezt egyrészt meghatározza, hogy a német fiskális élénkítés milyen gyorsan tud megjelenni a német gazdaságban és onnan begyűrűzni az exporton keresztül Magyarországra, másrészt pedig, hogy sikerül-e lezárni az orosz-ukrán háborút, amely az energiaárakon és a kockázati megítélés javulásán keresztül tudná támogatni a növekedést. A külső kereslet rendeződése hozzájárulna a beruházások fordulatához is, vagyis ebben az esetben a bővülés ismételten kiegyensúlyozottá válna, tekintve, hogy a fogyasztás, köszönhetően a családtámogatások emelésének, a bérek folytatódó növekedésének és az infláció lassulásának, jövőre is a gazdaság bővülésének legfontosabb motorja maradhat.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
