Világgazdaság
A mögöttünk lévő csendes hét legkarakteresebb eleme a Fed kötvényvásárlásaira történő spekuláció volt. Ezt támogatta előbb a Nyíltpiaci Bizottság legutóbbi ülésének rövidített jegyzőkönyve, melyben kiderült, a tagok úgy vélik "minden további intézkedés a gazdaság állapotától függ". Ezt követően pénteken a Fed elnök Bernanke már-már félreérthetetlenül fogalmazott: túl alacsony az infláció, ezért további intézkedésekre lehet szükség (quantitative easing 2 – QE2). Nagyon valószínűvé vált, hogy a november első napjaiban tartott legközelebbi Fed-ülésen döntenek majd a jegybankárok a további kötvényvásárlások mellett. A jelenlegi árazások alapján a befektetők több mint 500 milliárd dollárnyi mennyiségi lazítással számolnak. Talán nem meglepő ezek alapján, hogy a dollár esésére fogadó pozíciók válság előtti szinteket idéznek. Mi több, ha csak a fejlett országok devizáival szemben tekintjük a pozícionáltságot, történelmi csúcson vannak a dollár shortok.
A Feddel szemben egyre kontrasztosabb az EKB helyzete. A héten több jegybankári nyilatkozat (köztük Jürgen Stark és Axel Weber) is azt hangsúlyozta, hogy az exit stratégia mentén fontos haladnia Frankfurtnak.
A dollárt mégis Szingapúr monetáris szigorítása küldte igazán lejtőre: az ázsiai ország jegybankja kiszélesített a szingapúri dollár ingadozási sávját, engedve ezzel erősödni azt. Hasonlóképp az SNB is inkább a rendkívüli intézkedések kivonásában gondolkodik elsődlegesen, így a héten többször is történelmi csúcsra erősödött a svájci frank az amerikai valuta ellenében.
Makrogazdasági oldalról az amerikai kiskereskedelmi forgalomról érkezett talán a legérdekesebb jelentés. Szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az értékesítés, és emellett kedvező hír, hogy az előző havi adatot is felfelé módosították. A statisztikák szempontjából a jövő héten az európai konjunktúra indikátorokra (ZEW, Ifo, eurózóna BMI-i) érdemes figyelni, valamint az amerikai ingatlanpiac adataira.
Magyar gazdaság
A miniszterelnök bejelentette a második nemzeti akcióterv néhány részletét – a teljes lista ismertetésére hétfő délután kerülhet sor a Parlamentben. A terv egyelőre egyrészt a válságadóknak elnevezett különadókról szól (energia szektor 70 milliárd, távközlési szektor 61 milliárd kiskereskedelmi láncok 30 milliárd forint 3 éven keresztül, idén indítva), másrészt pedig a magánnyugdíjpénztári befizetések eltérítéséről novembertől 14 hónapon keresztül (2011 végéig) – ez utóbbi havonta nagyjából 30 milliárd forintot tesz ki. Összességében tehát a bankadóval együtt idén 400 milliárd (a GDP 1,5%-a), jövőre 700 (2,4%) milliárd 2012-ben pedig 350 (1,1%) milliárd forinttal javul a költségvetés pozíciója. Ehhez még jó eséllyel hozzáírhatjuk a költségvetési takarékoskodást is (2011-től évi 150-200milliárd forintra számítunk) – így három év alatt 2000 milliárdról van szó. Érdemes komolyan venni a miniszterelnök szavait, hiszen ez egybecseng a kötcsei beszédével (ezermilliárd forintokat kell kivonnunk a gazdaságból).
Amennyiben az adócsökkentések (SZJA 16% szuperbruttó fokozatos kivezetésével, 10 százalékos általános vállalati nyereségadó 2012-től) megvalósulnak, akkor az a Raiffeisen számításai szerint 3 év alatt 500 milliárd forintot hagyna a vállalatoknál és a lakosságnál, azaz ennyivel romlana a költségvetés pozíciója (2010-2012). Az egyenleg 1500 milliárd forint többlet, amiből minimum 500 milliárd hiánycsökkentésre kell hogy fordítódjon, marad tehát 1000 milliárd forint mozgástér 3 évre. Ez ugyan gigantikus összeg, de a költségvetés időzített bombái (állami vállalatok, önkormányzatok adóssága stb.) a javarészét simán elviszik, a maradék pedig a gyorsabb adócsökkentésre, a nagylelkűbb családtámogatásokra fordítható illetve biztonsági tartalékként kezelendő.
Részvénypiacok
Tovább emelkedtek a piacok a héten. Ez e mögött álló motor továbbra is változatlan, a piacok töretlen bizalma a jegybankok további lazításaiban, azaz pénz pumpálása a piacra. Ezzel párhuzamosan tovább folytatta lendületes gyengülését az USD, amely tovább hajtja a világ vezető tőzsdéit és a nyersanyagpiacokat. A vállalati gyorsjelentési szezon is viszonylag jól indult, jelen pillanatban azonban alárendelt szerepet játszik előzőekhez képest. A jövő héten a vállalati eredménydömping mellett elsősorban az EUR/USD-t érdemes figyelni, nevezetesen sikerül-e leküzdenie az 1,40-es kulcsszintet. Amennyiben ez megerősítésre kerül, akár még további lendületet adhat a piacnak, visszafordulás esetén azonnal némi profitrealizációt várhatunk.
A piacok túlvettek rövid távon, némi pihenő szükséges lenne, jelentősebb korrekció azonban talán valószínűtlen a november 3-i FED ülésig (mely a választásokkal is egybeesik), amikor is a QE2 részleteiről kaphatunk várhatóan tájékoztatást. Meg kell azonban már most jegyezni a jelenlegi felfokozott várakozások mellett igen kicsi az esélye, hogy olyat tudnának mondani, amely már ne lenne beárazva. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint a "sell the news" effektus érvényesülhet majd.
Az általuk benchmarknak használt S&P stabilan a kitörési szintek felett (1150 felett) tartózkodik, így továbbra is felfelé áll a zászló, amellyel szembe nem érdemes menni, a kitörésre nyitott spekulatív longokat pedig lehet tartani (esetleg kicsit csökkenteni a túlvettség miatt).
Pesti börze
Eseménydús héten van túl a hazai piac. A kormány bejelentette, hogy a banki különadón túl további válság adókat kívánnak kivetni három évre (2010-12). Ennek keretében az energiaszektortól évi 70 milliárd forintot vár a kabinet, a távközlési és a telekommunikációs szektor évi 61 milliárd forintot fizetne. A hír az MTelekomot érintette igazán érzékenyen, mely várhatóan csak kevesebb osztalékot lesz majd képes kifizetni a következő években, a várakozások szerint 50 forintot részvényenként szemben az eddig várt 74 forinttal. Ennek hatására a 650-es és a 625-ös támaszok is elestek, egyelőre a 600 kitartani látszik. Ezután 550-570 lehet a következő megálló.
A másik érintett Mol az első durva számítások szerint részvényenként 787 forint veszteséget szenvedhet el, amelyet gyakorlatilag beárazottnak lehet tekinteni, mérsékelt nyomás azonban továbbra is várható a papírban.
Jól teljesített viszont az OTP, mely nem csak a kitűzött 5650-as célt érte el, hanem meg is haladta azt. A Raiffeisen szerint ez a lendület azonban egyelőre, a jelentősebb túlvettsége miatt nem tarthat ki, inkább az 5650-es szintek környékén konszolidálódhat.
A Richterben a PregLem felvásárlás híre tiszavirág életű emelkedést hozott, igazán kísérletet sem tett az érdemi csúcsdöntésre majd élesen lefordult. Továbbra is a 47300 körüli ellenállásokat érdemes figyelni lefelé, ezalatt válik negatívabbá a kép. Felfelé 50000 környékén található az emelkedő trendcsatorna teteje és a még 2006-ból származó árcsúcs igen masszív ellenállásai. Jelenleg semleges a papír a két szint között.
mfor.hu
