Csányi Sándor minősített befolyása alatt álló Bonitas 2002 Zrt. ezúttal az Unicredit, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, mint befektetési szolgáltatók segítségével dobott piacra OTP törzsrészvényeket. Az Unicredit 316 124 darab papírt 4519 forintos átlagáron értékesített. Vagyis még azelőtt megkezdték a részvények piacra dobását, hogy a BÉT honlapján pénteken megjelentek volna a csütörtöki tranzakció részletei, ami aztán beszakította az árfolyamot.
A Takarékszövetkezeti Bank által értékesített 333 876 darab papírt 4227 forintos átlagáron adták el, tehát ez a csomag már a nagy pénteki felfordulásban talált új gazdára.
A két tranzakció után Csányi Sándor irányítása alatt álló Bonitas 2002 OTP-beli részesedése 500 ezer darabra csökkent, ami 0,18 százalékos arányt jelent. A csütörtökön indult kitárazás előtt a Bonitásnak még 2,85 millió részvénye volt.
A BÉT-en megjelent közlemény szerint Csányi közvetlenül fennálló részvénytulajdona pénteken nem változott. Így közvetlenül továbbra is 10 ezer részvénnyel rendelkezik, miután csütörtökön 342 818 darabot értékesített.
Az OTP elnök-vezérigazgatójának csütörtökön indult részvény-értékesítési akciója pénteken nagyon régen nem látott zuhanást váltott ki a BÉT-en. Az OTP papírokat egy rövid időre fel is kellett függeszteni, miután 10 százalék felett szakadt az árfolyam. Később 4000 forint alá is benézett, majd valamelyest megnyugodtak a kedélyek, és 4200-on zárt a bankrészvény.
A Csányi részéről pénteken tovább folytatott értékékesítésről hétfőn megjelent közlemény újra lejtőre tette a bankpapírt. Az addig stagnáló árfolyam pillanatok alatt mínusz két százalékig szakadt.
Kedden este indult be a lavina
Csányi kitárazása elég szerencsétlen időpontra esett, esik. Navracsics Tibor kedd este jelentette be, hogy a kormány újabb devizahiteles mentőakcióra készül, annak ellenére, hogy Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár május elején még azt mondta, hogy a kormány nem tud több mentőövet dobni a devizahiteleseknek.
Miután Navracsics közigazgatási és igazságügyi miniszter semmi konkrétumot nem mondott, így a piaci szereplők nagyon intenzív spekulációba fogtak. Először olyan elemzések jelentek meg szerdán, hogy a kormány mindössze a deviza vételi és eladási árfolyam közötti lakossági veszteségeket akarja áthárítani a bankokra visszamenőleg is. A szerdai nap végére aztán már olyan találgatások is szárnya keltek, miszerint egy meghatározott árfolyam feletti veszteséget a bankoknak kell elviselniük. Eszerint a forgatókönyv szerint több, mint 1000 milliárdos veszteséget kellene valakinek elszenvednie. Elemzők szerint, ha ezt teljesen a bankoknak kellene állni, akkor 200 milliárd feletti veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni az OTP, ami részvényenként olyan 900 forint körüli értéket jelent. (Ez a lehetséges veszteség immár bőven beépült az árfolyamba.)
Az OTP tulajdonosok péntekig valószínűleg a legrosszabb rémálmukban sem tudták elképzelni, hogy a kormány valóban egy olyan verziót fogad el, ami minden felelősséget a bankokra hárítana át eheti (szerdai) ülésén. Csányi Sándor csütörtökön indult kitárazása, leginkább annak időzítése viszont szignifikánsan megnövelte ennek valószínűséget.
De miért pont most öntötte a piacra?
Hiába próbálta még pénteken az OTP közleményében azzal indokolni elnökének tranzakcióit, hogy Csányi mezőgazdasági vállalkozásaiba akarja átcsoportosítani vagyonát, az indoklás meglehetősen általánosra sikerült, és minden konkrétumot nélkülözött azzal kapcsolatban, hogy miért pont most kellett ilyen agresszívan piacra dobni a részesedését. Hacsak nem azért - spekulálnak a pesszimistább (vagy realistább) elemzők - mert olyan kormányzati szabályozást fogunk megismerni szerdán, ami amúgy is lenyomta volna az árfolyamot. Vagyis Csányi valamilyen formában már ismerheti annak tartalmát, irányvonalát, és addig lépett, amíg tehette.
Ráadásul azt a leggazdagabb magyar üzletemberről nehéz elképzelni, hogy leendő agrárberuházásait nem látja előre egy negyedév, vagy félév távlatában, vagy ha látja is, akkor nem tervezi meg azok finanszírozási hátterét. És emiatt olyan likviditási helyzetbe kerülne, amely ilyen agresszív OTP-portfólió értékesítéshez vezetne. Ráadásul úgy, hogy az év első harmadában Csányi és felesége még milliárdokért vette az OTP-részvényekre átváltható OPUS-kötvényeket.
Ezeknek a tényeknek az ismeretében nehéz elhinni, hogy pont most lett volna égetően szüksége a részvények értékesítéséből befolyó összegekre Csányinak.
Egészségügyi okok vannak a háttérben?
A kitárazás roppant szerencsétlen időzítése aztán a hétvégi sajtóban az elnök egészségügyi állapotával kapcsolatos találgatásoknak is utat engedett. Az MNO tudni vélte, hogy februárban komoly szívműtéten esett át, és hogy emiatt visszavonul. Ezt a bank vasárnap cáfolta, de a műtétre vonatkozó értesülést nem kommentálta. Az biztos, hogy a OTP 2012-es üzleti eredményeit bemutató március 8-i sajtótájékoztatón a beharangozottakkal és a szokásokkal szemben Csányi Sándor nem vett részt. A banki vezetők influenzára és lázra hivatkoztak a távolmaradás miatt. Az OTP április 26-i éves közgyűlésen aztán személyesen vett részt, és a közgyűlést követő sajtótájékoztatón állta az újságírói kérdéseket. Utána pedig több interjút is adott.
Csányi egyébként több interjújában is hivatkozott hosszú életű édesapjára, akinek fényképe az íróasztalán áll. Az interjúk szerint Csányi ezzel akar üzenni mindenkinek, akik a helyére pályáznak, hogy hosszú életű lesz, és sokáig fogja a bankot irányítani.
szpmfor.hu
