4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Csúnya veszteséggel zárta a hetet a magyar tőzsde, amelynek irányadó indexe minden nap csökkent. A hét elején előbb Varga Mihály adóemelése keltett csalódást a befektetőkben, majd a hét második felében a Fed gyűlést követően a globális pesszimizmus taszította a mélybe a BUX-ot.

Meglepetéssel kezdődött a mögöttünk álló hét: Varga Mihály kipakolta nyár eleji megszorító csomagját. A csomag tartalma alapján a május elején meghirdetett fokozatosan életbe lépő költségvetési kiigazítás utolsó eleme (különadók emelése – konkrétan a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a telefonhasználati díj megemelése, EHO kivetése a betétekre) – igaz, az eredeti kommunikáció szerint ezt a túlzott-deficit eljárásból való kikerülés érdekében végső érvként szánta volna a magyar kormány.

Nos, jelenleg nem ezzel az esettel állunk szemben, vélik a Raiffeisen Bank elemzői, hiszen a brüsszeli ajánlásra Magyarország már a legutóbbi intézkedések nélkül is elhagyhatja a szamárpadnak tekintett túlzott-deficit eljárást. Ebben az értelemben túlzott óvatoskodásnak értékelhető a csomag, hacsak nincsenek a kormánynak tervei az új adóemelésekkel beszedett pénz elköltésére (illetve alternatív magyarázat lehet, ha a kormány speciális forgatókönyvre képez vele biztonsági tartalékot, mint pl. a telekom szektor különadójának elkaszálása és annak visszafizetése).

Külön érdekesség, hogy a csomag kommunikálása során a miniszter nem számszerűsítette a költségvetési hatást, illetve egyik elemét a csomagnak nem ismertette. Ez a bankokat érintő extra-adónak valamilyen formája - a sajtóban megjelent információk szerint az önkormányzati adósságátvállaláshoz kapcsolódó egyszeri 7 százalékos díj, mindazonáltal ez még nem végleges. A Raiffesen saját kalkulációi szerint a csomag 120-150 milliárd forintos hatású és így 0,4-0,5 százalékkal javíthatja a költségvetés pozícióját jövőre.

A hitelminősítő intézetek figyelmét főleg a bankokat illető külön teher érdekli, hiszen ha a fenti a formában valósul meg az felvetheti a szelektív államcsőd-esemény kérdését is - még ha formailag nem is az, de tartalmilag igen. A bank elemzői szerint két fő üzenete van a csomagnak: 1. a kormány számára alapkérdés az önálló mozgástér növelése (így a túlzott deficit eljárásból való kikerülés – a brüsszeli kontroll csökkentése), amihez a fegyelmezett költségvetési politikán vezet el az út (tehát ha lesz is választási költségvetés, az nem jár együtt az államháztartási hiány megugrásával). 2. a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a jövőben sem lehet kizárni újabb adók megjelenését, meglévő adó emelését.


A Varga Mihály által bejelentett intézkedések már a hét elején megtörték a részvénypiac lelkesedését, amire egy lapáttal rátett a Federal Reserve bejelentéseit követő globális piaci kiábrándulás. Ebből következően a hét mind az öt napján erőteljes csökkenés volt megfigyelhető a hazai részvénypiacon, aminek eredményeképp a BUX index letörölte a tavaszi emelkedés közel kétharmadát. A csomag legnagyobb vesztese a Magyar Telekom lett, amelynek részvényei 318-as árfolyamon új történelmi mélypontra süllyedtek. A céget elsődlegesen a telefonhasználati adó 50 százalékos megemelése terheli (melyet augusztus elsejétől fizetni kell, áthárítani viszont ilyen gyorsan biztosan nem fog tudni). A jelenlegi árfolyamszintek mellett a cég piaci kapitalizációja alig éri el a 1,5 milliárd dollárt, márpedig az túl kevés ahhoz, hogy az MSCI indexben maradhasson. Azt pedig már a Richter esetében is láthattuk tavaly, mit jelent egy magyar részvénynek az MSCI indexből kiesni (a gyógyszergyártó papírjai durván 10 százalékkal értékelődtek le az index-követők eladásai miatt). Az intézet azonban csak a nyár második felében fog dönteni erről (meg arról, hogy van-e értelme fenntartani az MSCI Hungary indexet két papírért, hiszen az Telekom kiesésével csak az OTP és a Mol maradna benne), így van még ideje korrigálni az árfolyamnak.

Mindezt nehezíti, hogy a dollár felértékelődése a papír esélyeit rontja, márpedig a Fed bejelentéseinek hatására a dollár erősödésbe kezdett. A Molt is inkább ez utóbbi húzta le a hét második felében, a Varga-csomagnak nem volt különösebb hatása annak ellenére, hogy érinti. Az olaj-árfolyam esése és a dollár erősödése azonban mélybe taszította. E kettő tendencia jelen lehet az előttünk lévő napokban is, így az olaj-papír további árcsökkenésére lehet számítani. Az OTP árfolyama a végtörlesztés idején tapasztalt ekkora heti szintű csökkenést utoljára, aminek javarészt a különadók megemelése az oka. Ez a bank rendelkezik a legnagyobb önkormányzati portfolióval, vagy a 7 százalékos különadó a bankadóhoz mérhető nagyságrendű többlet terhet jelentene. Az árfolyam kétéves trendcsatorna alja felé közelít, ez a 4300-as zónában adhat neki erős támaszt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!