Mi is történik?
Nullán tartják a kamatokat és ezzel minden megtakarítót arra ösztönöznek, hogy vagy költse el vagy fektesse valamilyen reáleszközbe a pénzét illetve gyengíti a dollárt. Ennek hatására az eszközárak és az áruk árai emelkednek (részvények, olaj, arany, búza, kávé, szinte minden), azaz inflációs nyomás kezd kialakulni. A megugró benzinárak és élelmiszerárak miatt csökken a lakosság egyéb termékekre költhető jövedelme, csökken a kereslet, lassul a gazdaság. A lassulás veszélyére a FED további monetáris élénkítéssel és/vagy az agresszív monetáris stimulus fenntartásával válaszol, ami további inflációt generál, ami miatt megint csak lassulhat a gazdaság és továbbra is fenn kell tartani az alacsony kamatszintet...és így tovább. A FED önmaga generálja saját problémáit és ezzel a hozzáállással nem is fogja megtalálni a kiutat. A zéró kamat politikája gyengíti a dollárt és inflációt generál - ám nem csak USA-ban, hanem máshol is. Emiatt az inflációra érzékeny jegybankoknak kamatot kell emelni, amitől devizájuk tovább erősödik a dollárral szemben. Ezért erősödik az euró is a dollárral szemben, minden görög probléma ellenére is...
Egyébként ez a környezet egyelőre inkább pozitív a részvénypiacnak: a gazdaság nem gyorsul, hanem csak komótosan elbattyog, miközben pénz van bőven. Klasszikus Goldilocks Economy. Az amerikai kötvényekre pedig ez egészen pozitív is lehet: ha mindig nulla lesz a kamat, akkor miért van 3% felett a 10 éves kötvény? Lehetne ugyanúgy 1,3% mint a japán 10 éves!
MÁS:
Jó cikk van az Economistban a görög problémáról összevetve a 80-as évek LATAM válságával. Lehet, hogy valóban az lesz, amit az Economist mond, és csak egy részleges megoldással próbálkoznak, pl. azzal, amit Uruguay csinált 2003-ban: minden állampapír futamidejét kitolta öt évvel, a névérték és a kuponok változatlansága mellett. Ez a görögök esetében csak elodázná az elkerülhetetlent, de könnyen lehet, hogy az európaiak első kísérlete valóban ilyen felemás lesz.
