Elmaradt a várakozástól
Az elemzői várakozásoktól elmaradó GDP-adatokat közölt kedden reggel a KSH. Noha elsőre jól hangzik, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,1 százalékkal nőtt a gazdaság, egész másképp értékeljük a most közölt adatot, ha mellé tesszük, hogy az elemzői konszenzus bőven 7 százalék felett volt. Ahogy azt laptársunk, a Privátbankár idézte, Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint ez negatív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség volt. A várakozásunk és az elemzői konszenzus is 7,3 százalékos bővülést jelzett előre. A jelentős eltérést az magyarázza, hogy a KSH jelentősen revideálta a korábbi adatokat.
A korábbi adatok módosítása miatt gyengébb harmadik negyedéves számok mégis a növekedés lassulását vetítik előre, ezt jelzi többek között az is, hogy előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Hogy még egy adatot citáljunk, amivel bizonyíthatjuk a harmadik negyedéves GDP-bővülés csalódást keltő volt, érdemes ismét a KSH-t idézni. Mint írják, a jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt ún. évesített index 2,7 százalékos növekedést jelez a III. negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.
Európai szinten így is kimagasló a növekedés
Ugyanakkor mielőtt valaki azt gondolja, hogy a 6,1 százalékos bővülést degradálni próbáljuk, megemlítjük, hogy uniós viszonylatban a magyar gazdaság kimagaslóan teljesített. Az egyes országokra lebontva ugyan még nem érhetőek el az EU-s adatok, de a teljes közösségre vonatkozólag az Eurostat késő délelőtt publikálta a harmadik negyedéves számokat. Az EU-ban ugyanis éves bázison 3,7 százalékos növekedést mértek, amely jócskán elmarad a magyar gazdaság számaitól.
A részletes adatok két hét múlva látnak napvilágot, a mostani folyamatokról a KSH közleménye meglehetősen szűkszavúan csepegtetett információt. Mint írták, a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Ez egyébként nagy meglepetést nem okozott, hiszen a korábban közölt adatokból kirajzolódott, hogy a szolgáltató szektor jelentősen erősödött a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ennek egyik fontos eleme, a turizmus egy éve a korlátozások miatt erős visszaesést mutatott, míg idén mind a hazai, mind a külföldi vendégéjszakák élénkülést mutattak.
Mit várhatunk az idei évre?
Felmerül az is, hogy miután három negyedéven túl vagyunk éves összevetésben mit várhatunk. Ebből a szempontból vannak olyan tényezők, amelyek a további növekedést vetítik előre, így például a fent is említett szolgáltatások, amely szinte biztosan pluszt hoz, hiszen tavaly ilyenkor már szigorú korlátozások voltak, míg idén ősszel a kormány egyelőre a gazdaságot visszafogó intézkedésektől tartózkodott. Ugyanakkor az ipar messze nem teljesít olyan erősen, mint 2020 végén, sőt, ennek zászlóshajója a járműgyártás az alkatrészek hiánya miatt kifejezetten szenved. Érdemes megjegyezni, hogy a korlátozások ellenére 2020 utolsó negyedéve kifejezetten jól alakult. Bár sok a bizonytalanság, – már csak azért is, mert a negyedév fele még hátra van, – de vélhetőleg 2021 utolsó három hónapjában legalább kismértékű növekedés várható.
A KSH keddi közleménye alapján egyébként lehet valamiféle sejtésünk arra vonatkozólag, hogy éves 2021 egészére mit várhatunk. Mint írták, 2021 I-III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszakit. Ha pedig az év végén sem csuklik össze a magyar gazdaság, amire mostani ismereteink szerint nem kell számítani, akkor éves szinten is 7 százalék feletti lehet a bővülés.
Noha a kormány már korábban biztosra vette a legalább 5,5 százalékos bővülést, és az ehhez kapcsolódó kormányzati ígéret, vagyis az szja visszatérítés kapcsán konkrétumok is elhangzottak, ez a most közölt harmadik negyedéves adat után már valóban biztosnak látszik. Azt is érdemes leszögezni, hogy a 7 százalék vagy azt meghaladó bővülés európai összevetésben az élbolyba helyezi majd Magyarországot. Varga Mihály az ősz folyamán még több alkalommal arról beszélt, hogy a kormány 7,5 százalékra várja a 2021-es növekedést. Ugyanakkor november 4-én a kormány az energiaárak növekedése és a magasabb infláció miatt csökkentette a várakozásokat, és jelenleg a hivatalos kormányzati várakozás 6,8 százalék. Ez meglátásunk szerint teljesíthető, ugyanakkor a 7,5 százalékos bővülést vélhetőleg nem fogja elérni a magyar gazdaság.
