<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
mfor.hu

A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, de számuk jelentősen visszaesett az elmúlt 2 évben. Az Európai Unión kívüli ingaltanvásárlók körében tavaly mindössze 2200 esetben nyújtottak be erre irányuló kérelmet, elsősorban (74 százalék) fővárosi lakásra, a legnagyobb, 39 százalékos arányban kínai állampolgárok. Ugyanakkor Algériából, Ausztráliából, Tunéziából és Venezuelából is érkeztek befektetők.

A Duna House becslése alapján a tavaly több mint 131 ezer tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, ebből 2200 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet külföldiek. Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára. 

Ez a szám így is több mint 40 százalékkal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta, nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

Mintegy 40 százalékkal kevesebb külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba (Fotó: Pixabay)Mintegy 40 százalékkal kevesebb külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba (Fotó: Pixabay)

Főleg kínaiak vásároltak

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika1 szerint a legnagyobb számban a kínai ügyfelek voltak jelen a lakáspiacon. A hazánkban ingatlant vásárlók 39 százalékát alkotta ez a nemzetiség 2020-ban. Akárcsak a magyaroknál, a kínaiak körében is a legkedveltebb célpont – Budapesten belül – Angyalföld volt, amit a X. és a IX. kerület követett. Nem csak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek.

Az izraeliek és az oroszok is 8-8 százalékát adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5 százalékos aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapesten belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédjaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 93 százalékban adásvétel útján történt, de kisebb részben volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül mindössze 33 darabot utasított vissza a kormányhivatal.

„Szakértőink tapasztalatai alapján, az EU-n belüli nemzetiségek közül a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjuk pedig a főváros mellett a Balaton parti nyaralóövezetek voltak” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„A magyar tenger az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. Habár a környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák potenciális vevők. Ők jellemzően a határvidékeken, kisebb értékű ingatlanokat választanak. Ugyanakkor árszínvonal tekintetében az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza.”

Olcsó a főváros

Budapest központjában egy újépítésű lakást átlagosan egymillió forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni, így még mindig az egyik legolcsóbb fővárosnak számít – nem csak az Unióban, de az OECD tagállamai között is. Egy magyar ingatlanba történő befektetés tehát nyereséges lehet későbbi bérbeadás vagy értékesítés esetén egyaránt.

„Az átlagos bruttó bérleti hozam várhatóan évi 3,5-5,8 százalék körül mozoghat a lakás elhelyezkedésétől és állapotától függően. A nyereség maximalizálást szem előtt tartva, a vásárlások és hitelügyletek intézésére ezért gyakran veszik igénybe a külföldi ügyfelek a közvetítői segítséget” – tette hozzá Benedikt Károly.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.