11p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból kiderül: a befektetők a járványhelyzetben összességében jelentősen növelték megtakarításaikat, és bár voltak erősen volatilis helyzetek a tőkepiacokon, nem fordultak el a befektetési alapoktól. Ezt tapasztalták az Amundi Alapkezelőnél is?

Igen, bár a tavalyi év elég hektikusan alakult. Március-áprilisban jelentős kiáramlást láttunk az alapokból, aztán jött néhány hónapnyi stagnálás. Ősszel kezdődött újra a tőkebeáramlás, december pedig már kifejezetten erős volt ebből a szempontból – és ez folytatódott az idei év elején is. A pandémiára adott első reakció mindenki részéről az ijedtség volt, az emberek tartalékolni kezdtek, készpénzt halmoztak fel– ez az ijedelem aztán szerencsére elmúlt. És persze az is igaz, hogy az idén tavasszal nem is igazán lehetett elkölteni a pénzt: az alapvető üzleteken kívül nem volt nyitva semmi, az emberek nem vettek tartós fogyasztási cikkeket, ruhákat, nem utazgattak. Bár sokan veszítettek is jövedelmükből, de akik nem, azok esetében felhalmozódott több vagy kevesebb megtakarítás, amit az év vége felé már bátran helyeztek el a befektetési alapokban is. Úgy gondolom, lesz egy ilyen pozitív hozadéka az eseményeknek: talán az ész nélküli fogyasztás valamelyest visszaszorul, a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodás felerősödhet. Megjelentek azok a hangok, amelyek szerint a pandémia kialakulásában igenis közrejátszhatott a környezeti tényezők elmúlt időszakban tapasztalt romlása is.

A világ különböző részein különböző fázisban tart a járvány, mindenesetre nálunk most épp a kilábalás, lazítás időszakát éljük – vajon megmarad ez a tavaly év végén, idén év elején látott megtakarítási attitűd a lakosság körében, vagy most, hogy már ténylegesen újra lehet pénzt költeni, kinyitják a tárcájukat az emberek?

Felmérések még nem készültek erről, csak feltételezéseink vannak. Azt gondolom, hogy ebben lesznek kilengések: ha most újra el lehet menni nyaralni, akkor a tavalyi utazást sokan próbálják majd bepótolni, a tavaly félretett megtakarítások egy részét el is költik majd. Hosszabb távon azonban úgy vélem a megtakarítási ráták magasabbak lesznek, mint a megelőző években.

A befektetői környezet is nagyot változhat, aminek egyik kulcs-tényezője az infláció megélénkülése lehet. Ebben a gazdaságokba öntött óriási mennyiségű pénzek, a felpörgő gazdasági növekedés játszhat szerepet – bár voltak már az elmúlt években is olyan jóslatok, amelyek az árszínvonal emelkedésével számoltak, de végül tévesnek bizonyultak. A mostani helyzet más lesz, tényleg jön az infláció?

A legnagyobb veszély valóban az infláció, ettől tartunk a legjobban - a következő évek erről fognak szólni. Az izgalmas kérdés az, hogy ehhez kapcsolódóan mi lesz a kamatszintekkel? Az látszik, hogy a reálkamatok sok helyen már régóta a negatív tartományban vannak, mivel a jegybankok kordában tudták tartani a kamatszinteket. Azonban azt a régi, ortodox megközelítést, miszerint a jegybankok nem szállhatnak be közvetlenül az államok, vállalatok adósságának finanszírozásába, most ezt elsöpörte a modern monetáris megközelítés. Azt látjuk, hogy a mennyiségi lazítási programok miatt mindent megvesznek, és senkit sem zavar, hogy a jegybanki mérlegek az egekbe szálltak, már a közvetlen finanszírozást sem tartja senki egy valóságtól elrugaszkodott monetáris politikának – miközben korábban a közgazdászok ezt a bukás forgatókönyvének tartották.

Azt gondolom, hogy infláció biztosan lesz, a kérdés, hogy a kamatszinteket meddig tudják ilyen alacsonyan tartani a jegybankok. Az eladósodottság miatt ez egy kényszerpálya is – ha elszállnának a kamatok, a felhalmozódott államadósságok (és más adósságok) hirtelen nagyon drámaivá tudnának válni. Ebben én érzek egy fújódó lufit, de a következő rövidebb időszakban, 2021-ben és 2022-ben ezek a kérdések még nem fognak robbanni – a kötvénybefektetéseken megmarad a negatív reálkamat, a befektetők ezért kénytelenek részvényeket is venni. Az infláció ugyan a kötvényeknél jelent elsősorban veszélyt, de ha elszabadul, az a részvényárazásban is meg fog jelenni: megugró kötvény-árazás esetén a vállalatfinanszírozás is meg fog drágulni, ebben az esetben pedig a piac által jelenleg elfogadott P/E mutatók hirtelen nagyon drágának fognak tűnni. Ez azonban még nem egy rövid távú probléma.

Milyen részvények teljesíthetnek jól idén?

Mindig vannak olyan sztorik, amelyek izgalmasak. Tavaly késő ősszel az oltások bejelentése után elindult a rotáció. A pandémia alatt az internetes, digitális technológiához köthető cégek részvényei szárnyaltak, a klasszikus value-cégek pedig lemaradtak – hiába rendelkeztek jó fundamentumokkal, valamilyen tradicionális iparágban működve. Mostanra ez megfordult: ősz óta azt látjuk, hogy a value-cégek felzárkóznak a digitális gazdaságban működő cégekhez. Úgy látjuk, hogy ez a trend folytatódik, aminek regionális következményei is vannak: a Közép-Kelet-Európai régió erősödése részben annak köszönhető, hogy ezen a területen inkább a hagyományos iparágakra épülnek a gazdaságok – például az autóipar, a bankszektor szerepe jelentős.

Számos olyan céget látunk, amelyek a hagyományos iparágakban működnek, és eddig hanyagolták őket a befektetők – ilyen például a Volkswagen autógyár. A Tesla magasan a legértékesebb cég az autóiparban, a hagyományos autógyártók sokkal alacsonyabb árazással forognak, mondván: a jövő az elektromos autózásé, a klasszikus gyártók csak komoly költségek árán tudnak modellt váltani és technológiában is le vannak maradva a Teslához képest. A Volkswagennek viszont ebből a szempontból jól jött a dízelbotrány: kénytelenek voltak stratégiát váltani, olyan döntéseket meghozni, amelyeket egyébként valószínűleg sokkal lassabban léptek volna meg. Úgy tűnik, nem járnak úgy, mint a Kodak, amely a világ legjobb analóg fotótechnikai cége volt, de nem volt hajlandó a digitális fotózással komolyan foglalkozni és mára eltűnt. A Volkswagen viszont most a hagyományos autógyárak közül az elektromos autózásra való átállásban az élenjárók között van, ami a részvények árfolyamán is meglátszik. Lesznek a hagyományos vállalatok között is főnixek, amelyek tűzbe borulva újjászületnek – és lesznek olyanok is, amelyek nem képesek erre az átalakulásra és elvesznek.

A részvényekben van potenciál – de érdemes szelektálni. Vannak olyan folyamatok, amelyek egyes iparágak számára kedvezőek, más iparágak számára viszont hátrányosak.

Akkor a passzív befektetési stratégiáknak – egyelőre – leáldozott?

Tény, hogy előtérbe került az aktív vagyonkezelés, a „sima” indexeket nem feltétlenül érdemes venni. Persze a passzív vagyonkezelés is fejlődésen megy át: újabb „okos” indexek jönnek létre, amelyekben megjelennek új szűrési feltételek, amelyekkel a jobb cégeket próbálják kiválogatni; a mesterséges intelligenciával támogatva nagyon izgalmas algoritmusokat lehet létrehozni. A klasszikus, piaci kapitalizáció alapú, hagyományos indexek mellett ezeket az új indexet követő passzívan alapokat is vehetünk már. Lesz értelme a jól menedzselt, aktívan kezelt portfólióknak és előtérbe kerülhetnek  okos algoritmusok, amelyek plusz hozamot tudnak generálni.

Milyen szűrők jöhetnek szóba?

Ilyen lehet az ESG-szűrés – érdemes elkerülni például a nagyon környezetszennyező cégeket, mert ezekből inkább kifelé menekül a tőke, helyettük inkább a jobb ESG-besorolású cégeket kell keresni. De figyelembe lehet venni a sok más mutatót is pénzügyit vagy nem pénzügyit is – rengeteg olyan információ halmozódik fel és válik az algoritmusok által felhasználhatóvá, amelyek segíthetnek elkülöníteni a jól teljesítő cégeket a gyengébben teljesítőktől.

Az ESG-szemlélet (Environmental, Social and Governance, környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szemléletű befektetések) terjedése az egyik leglátványosabb trend most a befektetések nemzetközi világában. A magyar ügyfelek is keresik az ESG-befektetéseket?

Ez egy nagyon erős trend, főként Nyugat-Európában, de az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is, amely Magyarországra is lassan begyűrűzik. Számos európai országban már nem lehet olyan alapot eladni, amelynek nincs megfelelő ESG ratingje – a forgalmazók egyszerűen nem foglalkoznak ilyenekkel, Belgiumban vagy Hollandiában szóba sem jöhet egy olyan befektetési alap, amely nem tud ezen a téren felmutatni valamit. Magyarországon azért még nem ilyen éles a helyzet, de előbb-utóbb nálunk is ez várható – az érdeklődés már biztosan megvan.

Az Aranykor nyugdíjpénztárnak összeállítottunk egy ESG-portfóliót, amelyet tavaly nyáron, uborkaszezonban, Covid-járvány idején kezdtünk ajánlani az ügyfeleknek. A portfólió tényleges indulását akkorra időzítettük, amikor az ügyfelek érdeklődése eléri az egymilliárd forintot – magyarán ekkora összegű megtakarításról nyilatkoznak úgy, hogy hajlandóak lennének áttenni az új ESG-portfólióba. Júniusban úgy számoltunk, ez talán október-novemberre következhet be – ehhez képest már augusztus elsején el kellett indítanunk a portfóliót. Szűk egy hónap alatt összejött az egymilliárd forintnyi érdeklődő hirdetési kampány nélkül, a kezelt vagyon mostanra pedig elérte a 4,1 milliárd forintot. Főként egyébként a fiatalabb, 30-as, 40-es pénztártagok reagáltak pozitívan a kezdeményezésre.

Mi a vonzó az ügyfeleknek az ESG-befektetésekben? Magas hozamban bíznak vagy etikai szempontokat helyeznek előtérbe?

A hozamelőny az utóbbi időben vált vonzó tényezővé. Korábban az volt a vélekedés, hogy az úgynevezett   zöld befektetések hozamáldozattal járnak – azaz ha a cégek egy részét kizárjuk a befektetéseinkből, akkor potenciális hozamról is lemondanunk. Az elmúlt évek bebizonyították, főleg 2020. ennek pont az ellenkezője igaz, inkább pozitívan hat a hozamra az ESG-besorolás. Már csak a kereslet miatt is: ha többen keresik ezeket a papírokat, az felhajtja az árfolyamot, szemben mondjuk a szénerőművekkel, amelyekből inkább kivonják a tőkét a befektetők, nem akarnak ilyen céget tartani a portfóliójukban. Valószínűleg tehát mindkét tényező jelen lehet a döntéseknél – a mostani befektetéseknél már a magas hozam reménye is szerepet játszhat, a korábbiaknál inkább az lehetett a domináns, hogy valami jót is tegyünk a befektetéseinkkel.

Nyugat-Európában egyébként ez a folyamat már a következő szintre lépett. A legjobb ESG-besorolással rendelkező cégek árfolyama az elmúlt években sokat nőtt, drágának számítanak az átlagos besorolású cégekhez képest – így a befektetők joggal félhetnek attól, hogy ezek esetében már nincs akkora tere a további árfolyamnövekedésnek, mint korábban. Ezért elindultak az úgynevezett ESG Improvers alapok – ezek azokat a cégeket keresik, amelyek egyébként fundamentálisan jól teljesítenek, jó a profitrátájuk, sztárok a saját iparágukon belül, de nem jó az ESG-besorolásuk, mert ezzel a témával eddig nem foglalkoztak kellő figyelemmel. Ha viszont a menedzsmentben van nyitottság arra, hogy ezen a téren is fejlesszék a céget, akkor – a jó fundamentumoknak köszönhetően – gyorsan fel fognak zárkózni a magas ESG-besorolású cégekhez, ami a piaci átlagnál gyorsabb részvényárfolyam-növekedéssel jár majd.

Idén tehát a főnixekre és az ESG improver cégekre érdemes a legjobban odafigyelni?

Igen, de érdemes odafigyelni a globális trendekre is, illetve az erre alapozott tematikus termékekre, befektetési alapokra. Ilyen megatrend például a klímavédelem ügye – ez egy nagyon dinamikusan növekvő piaci szegmens, mivel erre nagy szüksége van a világnak, hogy ne főjünk meg. Ha azokat a cégeket tudjuk egy portfólióba foglalni, amelyek ezen a téren termékekkel, szolgáltatásokkal tudnak kijönni, és növekedésük nagyon gyors lehet, az az árfolyamokban is gyors növekedést hozhat. A tematikus termékeknek ezért fontos szerepe lehet.

Végül a kötvényekről sem szabad megfeledkezni: mindig szükség van olyan kötvényekre is, amelyek jobban ellenállnak az inflációnak, mint a klasszikus, hosszú durációjú kötvényportfóliók.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.