2018. november 19. 12:07
mfor.hu

Az OPUS szerint nincs potenciál az iparágban.

Figyelemre méltó nyilatkoztatot adott a ma megjelent Világgazdaságnak a Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmába tartozó Konzum Nyr. vezérgigazgató-helyettese, Fekete Péter. A legfrissebb közgyűlési döntések, a különböző érdekeltségek átrendezése mind jelentős hatású, ezek közül az egyik azonban másról is árulkodik, mint pénzek átcsoportosításáról. Arról mond el sokat, hogy mit gondolnak a befektetők az állammal való "szövetkezés" piaci realitásairól.

A közgyűlés egyebek mellett arról is döntött, hogy a sajtópiaci üzletágba tartozó MediaWorks csomagja az OPUS-tól átkerül a Talentis Zrt.-hez. Ennyi az alaphír. Fekete Péter nyilatkozata azonban fontos kiegészítő információt tartalmaz az ügylet lényegét tekintve.

A kérdésre, hogy miért döntöttek a médiaportfólió értékesítéséről, a következőt válaszolta:

"A lépés a további stratégiai irányokat tükrözi. Mint befektetési holding, folyamatosan keressük, hogy melyek azok az iparágak, amelyek stratégiai jelentőségűek és jók a növekedési kilátásaik. A jelenlegi portfólióelemek jól működnek együtt, a médiavállalat azonban nem rendelkezik hasonló potenciállal."

 

A Konzum második embere szerint tehát a MediaWorks, illetve a sajtó, mint iparág nem rendelkezik olyan növekedési képességgel, amit egy üzleti alapon működő cég esetében megérné finanszírozni. Ebből az alábbi következtetésekre juthatunk:

  • A sajtópiac en bloc halálra van ítélve, egy komolyan vehető üzleti vállalkozás vagy be sem száll, vagy ha már benne van, kimenekül onnan.
  • Nem a piaccal van a baj, hanem az üzleti modellel, amely az állami pénzszivattyúra alapozva próbálja fenntartani a termékeit, de amint üzleti alapon méretődik meg a finanszírozó - például tőzsdére lép, ahol mások a transzparenciális követelmények - már tarthatatlanná válik a modell működtetése.

Az első állításra hamar találunk cáfolatot: ott van az RTL Klub, amely közismerten hátrányosabb helyzetből indul az állami hirdetési piacon, mint a TV2, mégis eredményesebb tud lenni. Ezzel együtt igaz, hogy a magyar sajtópiacon jelenleg nagyon nehéz megtalálni a forrást: a hirdetési piacot korlátozza az aktív állami jelenlét (részben a saját megrendelései útján, részben a versenypiaci szereplők így kijelölt, kedvezményezett felületek felé való terelésével), valamint az olyan multik, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon, amelyek óriási elérésükkel egyre nagyobb részét viszik el a hirdetési piacnak. Az előfizetésekre pedig - egyelőre - nem lehet üzleti tervet alapozni. Ebből az ördögi körből próbál kiszabadulni a piac ilyen-olyan innovatív megoldásokkal, újabb üzletágak kiépítésével (mint a konferenciák), illetve a pályázati lehetőségek feltárásával. A nem túl távoli jövőben egy új előfizetési modell jelenthet kitörési lehetőséget elsősorban az online piac számára.

Ha viszont a második következtetésből indulunk ki, akkor lesújtó képet kapunk az állam által uralt magyar médiaállapotokról. Az ugyanis nyílt beismerése annak, hogy a politikai tartalom elsődlegességét valló, minden üzleti racionalitást felülíró kommunikációs stratégia egy ponton túl fenntarthatatlan. Amint éles befektetői környezetbe kerül a médiavállalkozást is működtető cég, a könyvek, beszámolók könyörtelenül megmutatják, hogy mi hordoz értéket piaci alapon, és mi nem. Innen nézve nagyon kemény kritikát kapott az állami sajtóbirodalom házon belülről (mert azért ne feledjük, hogy a Konzum és az OPUS felemelkedését nagyban segítette az erős kormányzati kapcsolati háló). Egy sikeres médiavállalkozás megteremtéséhez ugyanis a média szakmai önnállósága, függetlensége szükségeltetik: a vállalkozásnak olyan tartalmakat kell gyártania, amely találkozik a közönség igényeivel,. Ha ezt politikai megrendelések, szempontok erőszakosan felülírják, a fogyasztók elfordulnak az adott médiumtól. A politikailag vezérelt sajtó azonban üzenetének célba juttatását tekinti elsődlegesnek, és nem a fogyasztói igények kielégítését. A kör így bezárul.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a MediaWorks lassan elsüllyed és a Mészáros-cégvilág valamelyik elsötétített zugában köt ki. A helyét mindenesetre kijelöli, hogy a tőzsdei cégtől az OPUS-tól a Mészárosék szintjén kisvállalkozásnak számító, a család teljes kontrollja mellett működő Talentis lesz az új gazda. Az alapvetően építőipari profilú cégnek nem lesz ismeretlen a médiapiac, az Echo Tv is náluk van, de nem ez a meghatározó. Az egykori Ringier- és Axel Springer-, majd PLT-médiára rátelepedő MédiaWorks, ha nagy üzleti potenciállal nem is rendelkezik, de az elérése jelentős: a vidéki sajtó oroszlánrésze hozzájuk tartozik, ami még csökkenő példányszámok mellett is nagy befolyást biztosít számukra a véleménypiacon. Vagyis a Talentis-nek bizonyos értelemben ez egy új helyzet lesz.

Vélhetően nem is marad itt sokáig a csomag. A sajtóhírek szerint már épülhet egy új, nagy jobboldali médiabirodalom, amely összefogná a jelenleg széttagoltan működő vállalkozásokat. Nem lenne meglepetés, ha végül itt kötnének ki a MédiaWorks alá tartozó termékek. Akkor aztán minden hirdetőnek egyértelmű lenne, melyik telefonszámot kell felhívnia.

Fekete Péter mai nyilatkozata azonban a napnál is világosabban megmutatta, hogy egy ilyen ösztövér médiavilág mennyit ér valójában piaci szemmel.