Az év egyes hónapjaihoz a köztudat különböző babonákat köt, van olyan hónap, amelyet egyértelműen befektetésbarátnak, másokat esősnek tartják a spekulánsok. Még azok is hallhatták a Mikulás rali kifejezést, akik nem követik a piac minden rezdülését, erre készülve vásárolnak sokan már novemberben papírokat. Ehhez hasonlóan közismert az az axióma, amely szerint májusban érdemes csökkenteni a részvények részarányát a portfóliónkban. (Ez persze angolul sokkal frappánsabban szól - Sell in May and go away!)
Ezeknek az esetek egy részében van alapjuk, más részüknek viszont nincs. Így hiába van a köztudatban, hogy az októbert az egyik legrosszabb hónap, ezt a statisztikai felmérések nem igazolják. Mások szerint augusztusban és szeptemberben sem szabad részvényekbe fektetni, ám ezeket az állításokat sem lehet egzakt módon bizonyítani.
Az ilyen típusú várakozások azokat a befektetőket jellemzik, akik nem hajlandóak elfogadni a piaci mozgásokat, illetve azok véletlenszerűségét. Az a helyzet azonban, hogy nincsenek fixen legjobb és legrosszabb hónapok.
A részvényárak nem azért emelkednek vagy esnek, mert a mai nap különbözik a tegnapitól. Sokkal inkább a makro és vállalati információk, illetve az ezekre adott reakciók, amelyek fontosak. A befektetők persze időnként meglepődnek és teljesen kiszámíthatatlanul lépnek akcióba, ám valahol éppen ettől izgalmas a tőzsde. A meglepetések és a rövid távú ármozgások ugyanis nem jelezhetők előre, így egyik napról a másikra bármerre mozdulhatnak az árfolyamok. Ebből kifolyólag az egyik évben az év eleje az erős, máskor az év vége. De volt arra is példa, hogy az elvileg unalmas nyári időszakban lőttek ki az árak.
A befektetéseket a naptár böngészése helyett tehát sokkal jobb a vállalatokról napvilágot látó hírek, illetve negyedéves számsorok böngészése után eszközölni. Ha a céges adatok helyett mégis mindenáron a historikus statisztikákra támaszkodunk, akkor itt az ideje a részvényvásárlásnak. 2000 óta ugyanis a statisztikák szerint március és áprilisban mutatják fel átlagosan a legjobb eredményt a piacok, állítja a J. P. Morgan elemzése.
Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az átlagos hozamon belül számottevő szórás van, vagyis az átlagtól való eltérés. Így hiába szólnak a számok a befektetés mellett, könnyen előfordulhat, hogy az idei adatok végül gyengébb eredményt hoznak. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a piaci átlaghoz képest az egyedi részvények felül és alulteljesítőek is lehetnek, tehát egy diverzifikált (vagyis több befektetési eszköz és részvény között megosztott) portfólió eredményezhet jó kockázat hozam hányadost.
Az elmúlt évek elkényeztették a befektetőket, hiszen voltak ugyan kisebb-nagyobb korrekciók, ám összességében óriási emelkedésnek lehettünk tanúi. Több szakember viszont arra figyelmeztet, hogy az idei év kevésbé lesz eredményes, viszont a befektetők idegeit alaposan megtépázhatja az árfolyamok hektikus változása. Ezért érdemes Mark Twain szavait is a szemünk előtt tartani, mely szerint: "Október egyike ama hónapoknak, amikor különösen veszélyes a tőzsdén spekulálni. A többi ilyen hónap: július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február."
