2020. április 28. 20:19
mfor.hu

Öt éven belül immár negyedszer lett az év legjobb globális részvényalapja az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap. Ezt az alapot 2008 elején találta ki Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, így tőle próbáltuk megtudni a siker titkát. A vele készült interjúból az is kiderül, vajon a koronavírus-járványból tanulva az emberiség felelősebben állhat-e hozzá a globális felmelegedéshez, s ennek következtében nőhet-e a kereslet az e szempontokat figyelembe vevő cégek részvényei iránt.

Sokak véleménye, hogy a felelős vállalatok részvényeibe fektető alapok hozamhátrányban vannak azokkal az alapokkal szemben, amelyek a részvénykiválasztás során csakis a várható megtérülést veszik figyelembe. Mégis az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap az elmúlt öt évben négyszer is a hazai mezőny legjobb globális részvényalapja lett. Mi a titok?

A felelős befektetési alapok között is érdemes különbséget tenni. Az ESG-szempontrendszer nemcsak a klímatudatosságot, hanem a társadalmi felelősségvállalást és a vállalatirányítás módszereit is méri, hogy például hány női tagja van az igazgatóságnak, vagy hogy mekkora a szakszervezeti dolgozók aránya a cégen belül. Az OTP Klímaváltozás 130/30 viszont inkább tematikus alap. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan cégek részvényeibe fektetünk, amelyek alaptevékenysége a fenntartható fejlődést szolgálja.

Mondana konkrétumot, milyen típusú cégek részvényei vannak az alapban?   

Ezek jellemzően kisebb árbevételű és eredménytermelő képességű társaságok. Éppen azért lehet a hozamuk is magasabb, mert ezek nem a mindenki által ismert multik. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a cégeket, amelyek olyan hasznos tevékenységet végeznek, amit a piac is visszaigazol. Ennek a legjobb fokmérője, ha e társaságok árbevétele komoly mértékben bővül, miközben az eredményük is jól alakul, ami aztán előbb-utóbb jó részvénypiaci teljesítményhez vezethet. Erre kiváló példa az amerikai Enphase Energy esete, amely által gyártott úgynevezett mikroinventerek hatékonyabbá teszik a napelemes rendszerek működését, emiatt a tengerentúli vásárlók előnyben részesítik e cég termékeit a többi napelemgyártóéival szemben.

Önök megelőzték a korukat. Olyan értelemben, hogy a felelős befektetések igazából az elmúlt egy-két évben kezdtek igazán hangsúlyt kapni, amikor a klímatudósok szerint már a huszonnegyedik órában vagyunk ahhoz, hogy megmentsük a Föld ökoszisztémáját. Az Alap viszont már 2008-ban elindult, megelőzve a trendeket. Minek köszönhető az időzítés, honnan jött az ötlet?

2006-ban mutatták be Al Gore Kellemetlen igazság című – Clinton alelnökének könyvén alapult –dokumentumfilmjét, amely azt boncolgatta, hogy a globális felmelegedés – amelynek jelei már akkor érezhetők voltak – valójában az emberi tevékenység eredménye. Azért e tekintetben közel másfél évtizeddel ezelőtt még voltak kételyek, sokan úgy vélték, a bolygó természetes velejárója, hogy időnként az üvegházhatású gázok felhalmozódnak a légkörben, de aztán eltűnnek. Al Gore filmje azonban jól megmutatta, hogy ez nem így van, hanem a globális felmelegedés az iparosodás eredménye. Nagyon meggyőzőnek találtam ezt a filmet és ezt az érvelést. Ennek kapcsán vetődött fel bennem, hogy ez egy olyan tematika, ami a következő tíz-húsz évben a befektetési piacokat befolyásolni fogja, ezért ezt érdemes jobban megnézni. Az is elgondolkodtatott, hogy a filmet másfél millió dollárból készítették el, s 50 millió dolláros árbevételre tett szert. Ez ugyanis számomra azt mutatta, hogy e témára nagyon fogékonyak az emberek. Úgy véltem, hogy ez előbb-utóbb komoly tőkepiaci érdeklődést generál olyan cégek iránt, amelyek segíthetnek a fenntartható fejlődésben.

Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója

Be is igazolódott ez a feltételezése. Amit az is jelez, hogy az OTP Klímaváltozás 130/30 az elmúlt öt évből négyszer is az év legjobb globális részvényalapja lett, legutoljára 2020-ban. Ez adja a beszélgetésünk apropóját. Hogyan változtak az Alap befektetései az elmúlt 12 évben? Voltak időszakos trendek, divatos iparágak?

Azért azt érdemes felidézni, hogy a lehető legrosszabb időben, 2008 elején kapta meg az Alap a működési engedélyét, akkor kezdhettük el feltölteni a portfoliót. Akkor azért még azzal a nehézséggel szembesültünk, hogy a tőkepiacon nem könnyű találni olyan részvényeket, amelyek kibocsátói vegytiszta módon testesítik meg a fenntartható fejlődést. Ilyeneknek akkor jóformán csak a német napelemgyártó cégek számítottak. A többi energetikai vállalat árbevételének csak egy része származott a megújulóenergia-forrásból, mert mondjuk volt egy nagy vízerőműve, de amellett szénerőművel is rendelkezett. Később aztán fejlődött ez a piac. Alapvetően amiatt, hogy a kibocsátók is rájöttek arra, a megújulóenergia-üzletágaikat érdemes külön cégbe kiszervezni, ezáltal ugyanis prémium-értékeltséget lehet elérni. Ennek következtében a világ tőzsdéin is egyrészt megszaporodtak azok a társaságok, amelyek ezt a vegytiszta kitettséget tudták biztosítani. Másrészt nyilván átalakult a befektetési univerzum, mivel a már említett német napelemgyártó cégeket elsöpörte részben a kínai dömping támasztotta verseny, részben a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság.

Az Alap elmúlt öt évi jó teljesítményéhez az is hozzájárult, hogy úgymond jobbá lett a világ?

Azt azért nem mondanám. A 2008-as válságot követően egy sor „taposóakna” került a felszínre, csődbemenetelek sorozata közepette kellett lavíroznunk. Éppen emiatt 2012 környékén a befektetési politikánkat finomhangoltuk. Három részportfoliót alakítottunk ki. Az egyikbe az úgynevezett zöldenergiás cégek részvényei kerültek, a másikba a vízgazdálkodással, a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatokéi, a harmadikba pedig azokéi, amelyek a fenntartható élelmiszertermelésre fókuszálnak. Ezek közül a legnagyobb súllyal továbbra is a zöldenergiás befektetések szerepeltek. Abban is változtattunk, hogy a minőségi szempontokat is elkezdtük erőteljesebben alkalmazni. Például a részvénykiválasztásnál fontos tényező lett, hogy – mint már említettem – megnéztük az árbevétel-növekedést és az eredménytermelő képességet. A 2012-ben elkezdett finomhangolás eredménye érett be 2016-ra, akkor kaptuk meg először a Klasszis-díjat.

A legújabb kihívás, a koronavírus-járvány talán rádöbbentheti az emberiséget a felelősebb magatartásra. Járhat ez azzal, hogy a felelős befektetések is még jobban előtérbe kerülnek?

Én ezt csak remélni tudom. Az látszik, hogy a 2015 végén megszületett és 2016 novemberétől hatályos Párizsi éghajlatvédelmi egyezménynél még el lehetett érni konszenzust arról, hogy valamit tenni kell a globális felmelegedéssel szemben, de az amerikai elnökválasztást követően az USA kihátrált e megállapodásból. A rövid távú gazdasági szempontok tehát időnként nagyon gyorsan felül tudják írni a kormányzati elköteleződéseket. Hogy egy jellemző példát említsek: a 2018-19-ben kiéleződött kínai-amerikai kereskedelmi háborúban Peking egyik válaszlépése az volt, hogy az amerikai mezőgazdasági termékek behozatalára vámot vetettek ki. Ezt a brazil kormány arra használta ki, hogy az amazonasi erdőirtást tiltó törvények betartását elkezdték nem ellenőrizni azzal a szándékkal, hogy újabb termőterületeket tudjanak megművelés alá vonni a brazil mezőgazdasági vállalatok, hogy ki tudják szolgálni a kínai igényeket. Mindebből az következik, hogy a fenntartható fejlődést csak akkor lehet megvalósítani, ha az kormányzati támogatást is kap. Az azonban látszik, hogy ez csak addig él, amíg amögött a választók többsége felsorakozik. Abban a pillanatban, hogy ez ügyben a populista politikusnak kétségei támadnak, mást fog tenni.

A jogszabályok egyébként hogyan befolyásolják a felelős befektetéseket?

E tekintetben az Európai Unió a legerősebb és az öreg kontinensen érezhető egy aktív gondolkodás arról, hogy a fenntarthatósági szempontokat az intézményi befektetők igenis érvényesítsék a portfolió kialakítása során. Ez ügyben még egy sor nyitott kérdés van. Természetesen mi is figyeljük, hogy ezekben milyen döntések születnek majd. Egyelőre még nem világos, ennek mi lesz a hatása az üzletre, de mi próbálunk felkészülni. Egyrészt az ESG-szempontrendszer figyelembevételével (ami az angol Enviromental, Social, Governance rövidítése és azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezeteknél és a befektetéseknél a profitmaximalizálás etikus módon történik-e), másrészt azt nézzük, hogy ez hogyan alakítja át az általunk tartott részvények iránti keresletet.

Esetleg ennek megfelelően tervez az Alapnál újdonságokat?

Arra törekszem, hogy az általunk figyelt befektetési univerzum naprakész legyen. Vagyis, ha megjelenik a tőzsdén egy olyan cég, amely a fenntarthatósági szempontból érdekes dolgot hajt végre, akkor azt beemeljük az értékpapírlistánkra. Például a holland DSM N.V tíz éve még inkább vegyipari cég volt, mára átprofilírozta magát és ma már étrendkiegészítőket állít elő, amelyeket az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben tudnak felhasználni. Olyan adalékanyagokat gyártanak, amelyek a tejtermelés során keletkező metángáz mennyiségét csökkentik. Ez azért lényeges, mert a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban az állattenyésztés komoly mértékben bocsát ki üvegházhatású gázokat. Erre kínál megoldást ez a holland cég. Ezért – bár az Alap nem tart a portfoliójában vegyipari részvényeket és tíz éve még a DSM papírjai sem kerülhettek volna bele – a fenntarthatósági törekvései miatt már rajta van a figyelő-listánkon.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.