Az USA folyamatosan növekvő kitermelése és az iráni szankciók enyhítése miatt újból megjelenő iráni kitermelés az elmúlt két hónapban drasztikusan, 33 százalékkal lenyomta az olaj világpiaci árát, így több mint időszerű volt az olaj-nagyhatalmak múlt heti tanácskozása. Az eredmény a várakozásokat is felülmúlta, hiszen végül napi 1,2 millió hordó termeléscsökkentésről állapodtak meg az olajtermelő országok.
"A döntés segített ugyan megállítani az olajár drasztikus zuhanását, hiszen ezt követően közel 5 százalékkal visszaerősödött – ez azonban inkább egy apró kozmetikázásnak tekinthető, mint tényleges korrekciónak. Sőt, az év elejét 56 dollárral kezdő, és jelenleg 54 dolláron álló WTI árfolyama tartósan ezen a – kevéssé 50 dollár fölötti – szinten maradhat. Ennek oka, hogy az amerikai olaj aktivitási index előrejelzése szerint az USA jövőre olajimportőrből nettó exportőrré válhat – tovább erősítve ezzel a jelenleg is túlkínálatos globális olajpiacot" – hangsúlyozta Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
"A nyersanyag befektetésekre egyértelműen negatívan hat az eddigi áresés, majd az alacsony szinten stabilizálódó olajár, hiszen a közeljövőben nem várható, hogy visszaemelkedik az idei, 76,4 dolláros csúcspontjára a WTI hordónkénti ára. Ezzel egyidejűleg azonban az olajárcsökkenés erősíti a fejlett országok GDP növekedésében meghatározó szerepet játszó lakossági fogyasztást, és ezzel segíthet elcsendesíteni a világgazdasági növekedésért aggódókat. Emellett pedig csökkentő hatással bír az inflációra, ami jó hír lehet a befektetőknek, hiszen a kamatemelések lassítására ösztönözheti az amerikai Fedet, a kockázatos eszközök irányába mozdítva ezzel a befektetőket. Így tehát nem csak a benzinkutakon járhatunk jól az olajár csökkenésével” – hangsúlyozta a befektetési szakember.
