2019. december 11. 05:30

Évi 3,5 százalékot kapnak azok, akik a június 3-én debütált új szuperkötvény első sorozatából rögtön az első héten vettek, ez ténylegesen 1,75 százalékos kamatot jelent. Ugyancsak csütörtöktől jövő szerdáig lehet árfolyamveszteség nélkül eladni a MÁP Pluszt.

Összesen 528,6 milliárd forint értékben talált gazdára a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz a megjelenését követő első héten. Ez messze a legsikeresebb jegyzési periódus, a második héten már „csak” 160,6 milliárdnyi, míg a harmadikon 193,5 milliárdnyi fogyott. Ezeken kívül még öt olyan periódus akadt, amikor sikerült százmilliárdosnál nagyobb összegű MÁP Pluszt értékesítenie a Magyar Államkincstárnak.

S lassan már a 3 ezer milliárdot közelíti az értékesített mennyiség, egészen pontosan az az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb összesítése szerint 2943,7 milliárd.

A szuperkötvény első félévi kamata éves szinten 3,5 százalék (ténylegesen 1,75 százalék), a második félévben 4 százalék (ténylegesen 2 százalék). Azt követően már csak évente egyszer lesznek kamatfizetések, s a mérték fél-fél százalékponttal emelkedik, amely így az ötödik évben eléri a 6 százalékot. Mindezek alapján az, aki a jegyzéstől a lejáratig tartja a papírját, éves átlagban 4,95 százalékos hozamot érhet el.

Tapasztalataink szerint a befektetni szándékozók körében félreértésekre adott okot, hogy hetente bocsátanak ki új sorozatokat, ami azt jelenti, hogy az egymást követő befizetések más és más sorozatokba mennek. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki részösszegeket akar kivenni. Ezt árfolyamveszteség nélkül csak egy sorozatból tudja megtenni, hiszen ahogy a jegyzésre ötnapos periódusban van lehetőség, úgy a Kincstár is csak ilyen intervallumú periódusokban fizeti vissza a befektetett tőke 100 százalékát. Ezen időszakokon kívül is természetesen bármikor ki lehet szállni a MÁP Pluszból, de akkor már csak 99,5 százalékos árfolyamon.

A MÁP Plusz vásárlásához az állam nemcsak a kiugróan magasnak számító, közel 5 százalékos átlaghozammal próbált kedvet csinálni, hanem azzal is, hogy annak kamata után nem kell fizetni adót, akkor sem, ha azt nem tartós befektetési számlára (tbsz) helyezi a tulajdonosa. Igaz, ez a könnyítés valamennyi, 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírra érvényes, míg a többi megtakarítási formára (részvényre, kötvényre, befektetési jegyekre) nem, ezek kamata, osztaléka, árfolyamnyeresége csak akkor adómentes, ha azt tbsz-re teszik és ahhoz öt évig nem nyúlnak hozzá.

Ugyanakkor a MÁP Plusz az állampapírok között is prioritást kapott, azáltal, hogy egyrészt csak azt lehet a már taglalt, a kamatfizetést követő ötnapos periódusban árfolyamveszteség nélkül visszaváltani. Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál (PMÁP) új sorozatainál azonban július végén a Kincstár 99-ről 98 százalékra mérsékelte a visszavásárlási árfolyamot – ami azért egyértelmű terelés, mivel ez a fajta számít a MÁP Plusz fő vetélytársának.

S ha ez még nem lett volna elegendő, november 4-étől a hároméves PMÁP infláció feletti kamatprémiuma 1,4-ről 1, míg az ötévesnél 1,7-ről 1,4 százalékra csökkent. Emellett az Egyéves Magyar Állampapír kamata is mérséklődött.

Bírálta is a Nemzetközi Valutalap (IMF) a múlt héten közzétett országjelentésében a kormányt azért, hogy túl drágán ösztönzi az embereket arra, vegyenek MÁP Pluszt, alapvetően azzal a szándékkal, hogy teljesíthető legyen a célja, miszerint a tavaly év végén még 5900 milliárd forint értékű lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra növekedjék. Amelynek elérése esetén az ország önfinanszírozóvá válna, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem kényszerülne külföldi forrás bevonására.

Arra, hogy az IMF szerint jóval alacsonyabb, 3 százalékos éves kamattal is ugyanekkora lett volna a kereslet a MÁP Plusz iránt, Kurali Zoltán, az ÁKK vezetője a Világgazdaságnak azt mondta: ezt nehéz felmérni. Egyúttal problémásnak nevezte, hogy az IMF a MÁP Plusz 4,95 százalékos, úgynevezett egységesített értékpapírhozam-mutatóját vetette össze az ötéves intézményi magyar államkötvények hozamszintjével, ami 1 százalék körüli. Kurali szerint ugyanis amennyiben a szeptember végéig értékesített 2100 milliárd és a mostanáig eladott, csaknem 3000 milliárd forintnyi MÁP Plusz-kínálattal az intézményi piacon jelent volna meg a magyar állam, ha lett is volna kereslet ekkora mennyiségre, borítékolható, hogy jóval a piaci átlaghozam felett keltek volna el a kötvények.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.